Strausz Mónika: Dél-indiai képeslapok #1 – ANNAM Vegetarian
A tamilok ősi földjére, a dél-indiai Tamil Nadu tartományban lévő zarándokvárosba, Thiruvannamalaiba röpke 24 órás utazás után, reggel 8 órakor érkezem, kissé gyűrötten, és már nagyon éhesen. A resort hotel recepcióján jázminfüzérrel és hennával fogadnak, pötty a homlokomra. De sehol egy erős kávé… Helyette a falon rögtön egy mellbevágó üzenet a mi nyughatatlan, állandó kattogáshoz szokott európai elménk számára: „Silence is also conversation”. Ez nehéz lesz, egy 22 fős csoport tagjaként, két héten keresztül… De veszem a lapot.
Indiába sokan lelki táplálékért utaznak: amit nem találnak meg Nyugaton, azt lázasan keresik Keleten. Bevallom, ebből a táplálékból én is nagykanállal szeretnék fogyasztani, de most azért jó lenne feltölteni magam egy kis „materiális üzemanyaggal”. A hotel konyhája feletti táblán olvasom: „ANNAM Vegetarian”. Jógatanulmányaimból tudom, hogy az „ANNA” (bár lányomat is így hívják) hindi és szanszkrit nyelven táplálékot jelent. Itt pedig a vegetáriánus étel nem egy opció, mint otthon a rántott gombafejek tartárral, hanem többezer éves hagyomány, a „nemártás” (áhimsza) mellett való teljes elköteleződés.
Magas tápértékű és energiaszintű „ártatlan” zöldségek és gyümölcsök (utóbbiakból a szálloda előtti gyümölcsárus lány szemet gyönyörködtető portékája is felvonultatott jó néhányat), gabonák, olajos magvak, hüvelyesek, tejtermékek, és az elengedhetetlen indiai fűszerek varázslatos ízkavalkádja vár rám!
Bekukucskálok a konyhába; fekete hajú, sötét bőrű, nagyon vékony indiai szakácsok sürögnek-forognak, készítik nekünk a reggelit. Megérkeztünk.
A nyitóképen: gyümölcsárus Thiruvannamalaiban | Az első benti képen az Aranunchalam templomkomplexum makettja a szálloda recepciójánál (a szerző felvételei).
