Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #27 – Fűszertartó

A nászutunkon Zakopanét is útba ejtettük. Az egyik kanyargós utcában éppen népművészeti vásár zajlott. Rettenetesen tetszettek a járda szélére kiállított, ember nagyságú, feketére pácolt Krisztus- és parasztszobrok. Nem tudtuk volna megfizetni, ezért vigaszunkra vettünk egy kis polcot három faragott fűszertartóval. Felszereltük a kredenc oldalára, só-, bors- és pirospaprikatartónak. Az öblös hordócskák egy-egy olyan fejre vannak kifaragva, mintha Dózsa parasztfelkelésének katonái lennének. Kicsit morbidnak találtuk, nevettünk is rajtuk, amikor leemeltük a fejük tetejét, és apró falapátkával kivettünk belőlük mondjuk pirospaprikát.

Van a család tulajdonában komolyabb fajansz fűszertartó készlet is. Apai nagyanyámtól kaptam gyermekkoromban, ugyanis összeköltözött az elvált lányával és fölöslegessé vált az egyik szett. Jó lesz neked, ha férjhez mész Zsuzsi, tukmálta rám, és én nagy kényszeredetten elvittem. Fehér alapon aprólékosan kidolgozott virágfüzérek tekerednek a tartályok elülső oldalán, közepébe van írva: Czukor, Liszt, Dara, Só. Két kecses, füles, zárókupakkal ellátott kancsó is tartozik hozzájuk. Eczet és Olaj felirattal. Az apró dobozkák szolgálnak a bors, a kömény és egyéb fűszerek tárolására. A sótartó egy nagy ládika, felcsapható fatetővel. Anyu halálakor visszakerült hozzám ez a készlet, aztán a kisebbik lányom kunyerálta el, amikor elköltözött tőlem.

Egy időben a reszelt tormát gömbölyű kupakos, szögletes üvegben árulták, és nekem nagyon tetszett, hogy átlátszik a beletett fűszer. Ezeket használom azóta is.

Kaptam még a sógoréktól egyszer három kerek fehér porcelántégelyt piros műanyag fedőlappal. Piros pipacsok és csipkebogyók, sárga körömvirágok vannak ráfestve. Zucchero, Sucre, Sugar, Zucker, Salt, Salz, Sale, Caffé, Café, Coffee, Kaffee feliratokkal. A zárókupakok pereme repeszesen töredezik, de a tégelyeket nem viselte meg az eltelt ötven év.