Kállay Kotász Zoltán: Fűszer és hús

– Elsőként a kapitány – csippentett a sóba –,
akiről később derült ki, hogy csak kormányos! Uszálykormányos!
Az uszály, úgy látszik, felháborító… Megcsóváltam a fejem.
– Aztán jött a Zoli – paprika, kanálnyi. –
Dr. Szabó Zoltán! A Zoli rendben.
„Zoli rendben”, gondoltam, és a fényképfelvételen,
ami a fejemben megjelent, a jobb felső sarokba pipa került.
– A Vili következett. Dr. Szabó Vilmos, ügyvéd! Megkérte a kezem,
de nem szabályosan! És csak egyszer! – A borstartó a fazék fölé szökken,
nagyi keze háromszor megrázza.
– Háromszor kellett volna? – szaladt ki a számon.
Nagyanyám oda se hederített.
– Aztán a Mohos, aztán a Dobos!
Dr. Mohos Elemér főnököm volt a telefonközpontban,
és a fenekemet fogdosta!
A Hrusznyákné irigykedett, mert az övét sosem fogta meg! –
Gerezd fokhagyma tántorodik a fazékba.
– No de micsoda különbség lehet két fenék között,
pláne, ha az egyik az enyém!
Még két kisebb gerezd ugrik fejest.
– A Dobos hentes! A legszebb húsokat nekem mérte!
Babérlevél vitorlázik a fazék fölé, aláereszkedik.
– Tivadar következett. Dr. Szabó Tivadar, jogász!
A Tivadar rendben. – Gyömbér gyömöszölődik az eddigiek után.
– A rendben azt jelenti, hogy összeházasodtatok?
Gondolatban persze Tivadar: pipa.
– Tivadar halála után – folytatódik rendületlenül – Jenő jelentkezett.
– Dr. Szabó Jenő?
Aprított petrezselyem szánkázik a vágódeszkáról.
– Ez a specialitásom! Doktorok és Szabók!
– Mindenki Szabó volt?
– Majdnem! Aki nem, ahhoz hozzá se mentem!
Gyanakodva a fazék fölé hajol, szimatol.
– Ajaj! – feltépi a hűtő ajtaját. – Elfelejtettem! A húúúúúúús… –
lekapcsolja a tűzhelyt, megrázta az üstökét.
– Leszaladok a boltba, hátha megkérik ma is a kezem!

Illusztráció: Fortepan / Erky-Nagy Tibor.