Hívjanak már meg egy szülinapra! – sóhajtottam fel pár napja. Bár már közel három éve élünk Saarbrückenben, a beilleszkedés lényegesen lassabban megy a vártnál.

De most ez megtörtént: meghívtak egy szülinapra. Férjem, Dani egyik kollégájának a felesége invitált meg egy délelőtti brunchra, akiket mi még februárban hívtunk meg vendégségbe. A résztvevők (összesen hat nő) mind vagy külföldiek voltak, vagy éltek sokat külföldön, a férjük miatt költöztek ide, kamaszgyerekeik vannak és épp háztartásbeliek, magas végzettséggel. Sok közös témánk volt. A házigazda talán indít egy angol olvasókört ősszel, egy másik résztvevő pedig érdeklődött az írótanfolyam iránt, ahova én járok.

Nagyon jó lenne már szociális életet élni, és az elmúlt hónapokban, 2,5 év után történtek meg olyan elsők (első borozás a szomszédokkal, első kávézás barátnővel, első vendég, első szülinapi meghívás), amik 2005-ös berlini tartózkodásom alatt az első hónapban. De haladunk.

Egyébként lazacot, sajtot ettünk, finom bagettel és teljes kiőrlésű zsemlével, és egyedi Victoria & Albert csészékből hörpölgettük a zöld teát.


Fotók: Mártonffy Zsuzsa.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel