Noth Zsuzsánna: Kocsmakalandtúrák #10 – Valentin nap a Csiliben

Solymi cimboránk üzent, hogy Valentin napkor fergeteges rock and roll parti lesz a Csiliben, elmegyünk-e vele. Hogyne mennénk, gondoltam, hiszen nekem meg születésnapom van.

Lelépegettünk a lépcsőn a pincehelyiségbe, a söntéspult szomszédságában már dübörgött a banda. Bár minden asztal foglalt volt, fergetegesnek mégsem nevezhettük a bulit, mert tánchely csak a bejáratnál és a pult előtt volt egy kevéske.

Az egyik asztalnál csak egyetlen középkorú férfi ült a korsója fülébe kapaszkodva, az orrát lógatva. Solymi megkérdezte, hogy leülhetünk-e az asztalához. A férfi igent bólintott. Elmentünk Solymival a sörünkért, Lacinak kólát vittünk, mert ő kocsit vezet. Ültünk a terem végén a félhomályban, beszélgetni a hangos zenétől nem lehetett. Solymi ennek ellenére odabillentette busa fejét a bús képű asztaltársunkhoz és néhány kurta mondatot belekiabált a fülébe. Kisvártatva a lila inges, farmernadrágos férfi felkért táncolni. Tartottam tőle, ha esetleg nem jön ki a lépés köztünk, szerencsétlenkedhetünk mindenki szeme láttára.

Stimmelt minden, de nehogy túlságosan elbízzam magam, tánc közben bevallotta a férfi, hogy éppen a válása kellős közepén van, nagy ovációt és új kapcsolat kezdetét ne várjam tőle, mert eléggé padlóra került. Három számot végigtáncoltunk, aztán visszamentünk az asztalunkhoz. Solymi rám szólt, hogy ne üljek le, ballagjak szépen oda a pulthoz és vegyek a srácnak egy üveg sört, mert ő azt ígérte neki annak fejében, ha megtáncoltat engem. Kellemetlennek éreztem a szituációt, de kénytelen voltam elmenni egy üveg sörért.

Eredeti fotók: Varga László | Effekt: Kantin.