Lackfi János: Micsoda sületlenség!
Pointilista birkáim hőkezelésre várva.
Címke: Lackfi János
Lackfi János: Túltöltő
Milyen ügyetlen ez a nagyi! Megint túltöltötte a csészét! De hogy minden egyes alkalommal?
Lackfi János: Tíz harapás
– A kihívás a következő: meg tudod enni tíz apró harapásra ezt a rózsadesszertet? – Ne nevettess, Botond, világéletemben falánk és édesszájú voltam, nekem egy ilyen praliné hamm, egy falat csupán. Jöhet a következő.
Lackfi János: Tengeri éhség, égi fáklyák
Életem legnagyobb konyhai sikere a francia tengerparthoz köthető. Julival és az öt gyerekkel kölcsönkaptunk egy házikót egy jópofa nyaralótelepen.
Lackfi János: Étlap-versek 3/3
Ha a tej elbambul csöppet, / Joghurt lesz belőle, / Aztán összeszedi magát, / Sajttá gömbölyödve.
Lackfi János: Étlap-versek 3/2
Pulyka, csirke vándormadár, / Fogadóablakon beszáll. / Hemperegve borral, mézzel, / Zöldség közé odafészkel.
Lackfi János: Étlap-versek 3/1
Tál tartalmas leves, / Miként magyar tenger! / Kincseket szalaszt el, / Ki most merni nem mer.
Lackfi János: Gyűjtögető
Most kiöntöm a gabonapelyhet a bádog kekszesdobozba, / olyan hangja van, mint a kutyakajának, a bátyám tegnap / tizenegykor kikászálódott az ágyból, és mire hazaértünk / a boltból, az összeset megette…
Lackfi János: Tejbegríz
A tejbegríz, a tejbegríz, / van benne tej, cukor meg víz. / Meg még dara, meg még dara, / a tejbegrízben nincsen íz.
Lackfi János: Anyám tyúkja – gasztronómiai változat
Ej, mi a szósz! Tyúkunk séf lett? / Azt a tetves edénykészlet! / Ő a konyhának istene, / lessük csillagát, Michelin-e!
Lackfi János: Költők borkóstolón
Igyunk, barátim, szomjas a világ, / S az ember is, ki vízzel teli zsák! / Költőnk tömlő, vére borral tele, / S morcos, míg elég szesz nem jut bele.
Lackfi János: Bornak áldásairól
Ki pincében fonnyadva gubbaszt, / Ó, bor, a magas égbe dobd azt, / Torony magasán aki szédül, / Légy puha fészke, menedékül!