Elérkezik egy mély völgybe, egy kerek tó partjára, ahol térképe szerint egy étteremnek kellene rejtőznie, de nem talál semmit. Csak egyetlen emberrel találkozik, aki a tó partján készülődik horgászni, tőle érdeklődik az étterem felől.
Címke: Pető Tünde
Pető Tünde: Csőben sült fogás
Jól hangzik. Finom étel jelenik meg az ember lelki szemei előtt, összefut a nyál a szájában, ha azt hallja, hogy csőben sütöttek valamit. Később aztán rájön, hogy csőbe húzták. Nem akarattal persze, de mégis.
Pető Tünde: Ildiámul szelet
A barátnőm belevaló nő, de azt bizton állíthatom: nem tesz olyat, hogy ide nyúl, oda kap, és már kész is a finom ennivaló. Én ma reggel ezt tettem. És a kreációmat róla neveztem el.
Pető Tünde: Életem első pogácsája, két telefonra
A koronavírus miatt beszorultam otthonomba, és végre olyan tevékenységekbe kezdhettem, amelyekre még soha életemben nem volt időm. Ilyen a pogácsasütés is.
Pető Tünde: Szokatlan randevú a tányéron
Felnőtt fejjel egészen Katalóniáig kellett utaznom, hogy megízleljem, milyen az, amikor a tenger és a hegyek találkát adnak egymásnak a tányéron.
Pető Tünde: Az alkimista álma – egy desszert a koppenhágai Alchemist ihletésében
A koppenhágai Alchemist menüjében 50 fogás szerepel, de az étterem többet ad az ott szereplő ételeknél: egy komplett élménycsomagot az installációs művészet és a színház keverékéből. A „műsor” hét teremben folyik, a vendégeknek vacsora közben vándorolni kell egyikből a másikba.
Pető Tünde: A piros fazék dicsérete
Egy ilyen piros fazék láttán mozaikdarabokként jelennek meg az ember lelki szemei előtt gyermekkorának ízes darabjai: a túrós tészták, a tökfőzelékek, a töltött káposzták világa.
Pető Tünde: Műhiba – avagy mire ügyeljünk a bundás káposztánál
A töltött káposztának a mi családunkban van egy másik neve is, nevezetesen a bundás káposzta. Az ízig-vérig magyaros étel ezt a nevét nagyobbik fiamnak köszönheti, aki kisgyermekként így nevezte el.
Pető Tünde: Márton-napi sütés, koppenhágai módra
Az idősebb generáció alkotja a dánoknak azt a 27 százalékát, amely még hajlandó begyújtani a sütőt és bíbelődni a Márton-napi kacsával.
Pető Tünde: Légy a gesztenyelevesben
Mielőtt Dániába jöttem, meg sem fordult a fejemben, hogy Északon a gesztenyéből nem édességet készítenek, hanem sósan fogyasztják, például csirkemellet töltenek meg vele.
Pető Tünde: Már a sztrapacska sem az igazi
Mit keres, kérem, a sztrapacskában a paprika, talán eltévedt? – kérdezem én. A petrezselyem még hagyján, de a paprika már egyenesen szentségtörés.
Pető Tünde: Ha már itt vagy! – avagy egy tökháború fejezetei
Egy ekkora tök nem tréfadolog! Mivel kerékpárral járok, mint majdnem minden koppenhágai, már a hazaszállítása sem volt egyszerű, feldolgozása pedig ránézésre is legalább fél napos munkát ígért.