UZSONNÁZÓ AZ ÍZEMLÉKEZETHEZ
Ma, nagyszombaton, négy órakor lesz a napszállta, tekintettel a kijárási korlátozásokra. Körül üljük az asztalt, aztán a házigazda kellemes húsvéti ünnepeket kíván, és egy ideig erősen koncentrálunk a tálakra, melyekben salátalevél-ágyon, szeletelve találhatók a finomságok.
A töltött káposzta a lakodalmi menü csúcsa, az est megkoronázása. A gyomorra is ráfér már ilyenkor egy kis karbantartás, mert az alkohol időközben leolvasztotta annak természetes védőbevonatát, ideje megalapozni a további iszogatásnak, és erre legalkalmasabb a töltött káposzta, melyet akár lakodalmi munkavédelmi eledelnek is tekinthetünk. Már persze, ha jó az a káposzta.
Apám, hazatérvén, a legnagyobb méretű fanyelű csavarhúzóval vágta kupán – nem is tudom, ez mennyire felelne ma meg az uniós előírásoknak, de az áldozat utána nem tiltakozott, hanem megvetette alapját a karácsonyi tradíciónak. Eszerint a karácsonyi vacsora rántott hal, krumplipüré és cékla, a záróakkord pedig bejgli. Semmi hedonizmus, semmi halászlé, annak illata nem passzol a karácsonyfa illatához.