UZSONNÁZÓ AZ ÍZEMLÉKEZETHEZ
Puritánia kulináris tartományának minden kétséget kizáróan legmaradandóbb, legtöbbet idézett nyelvi fordulata Medgyesi Pál – kegyes íróink sorában az abszolút „sztár-szerző” – „Tök-é avagy túrós étek?”-fordulata.
A puritán irodalmi művek gyakori olvasójának nyilvánvalóan feltűnik az evéssel-ivással, ételekkel-italokkal, mértékletességgel-mértéktelenséggel kapcsolatos metaforák nagy száma, amely messze meghaladja az ugyancsak nagyszámú állat (különösen madár!) metaforákat. Nem csoda, hiszen ezek a „képes beszéd”-elemek egytől egyig a puritán ízlésnek, mentalitásnak oly kedves „reáliák”, valósággyökerű kifejezési eszközök kategóriájába tartoznak.
A nő cukorból / épít világot, / mézváros küszöbén / áll, csodálva báját / belíveinek, ahogy / csurog minden / csiklandó rendben, / csöppenő krémkupolák / alatt, folyódó / fondüfalak metszetén.
Hungarian blintzes – ezt a nevet viseli az az étterem, amely nagyon közel volt a lakásunkhoz, amikor Tel-Avivban éltünk. Egy magyar palacsintázó tehát, amiről valaki nagy élettapasztalattal megjegyezte: egyszer mindenki eljön ide.
Lencse, borsó, kása, / Diák táplálása. / Galuska, derelye: / Diákok ereje.
Ott sült hátul a rétes, a kis boltban, ami abból volt tudható, hogy az édes-vaníliás-mazsolás illat átjárta az egész pici termet, s kicsapott még az ajtó elé is; nem lehetett nem bemenni érte.
Gyermekkoromban rendszeresen elkísértem Anyut bevásárolni. Ilyenkor sorra jártuk bérházunk tömbjében a közértet, a zöldségest, végül a hentest.
A kávéivás a nászajándékba kapott piros kotyogóval kezdődött. Máig nem emlékszem, hogy került ki Németországba, de még mindig megvan.
Vajon mit fogyasztottak a kuflik a nyáron megtartott szilveszteri bálban? Nos, nagyon sok mindent. De az például biztos, hogy Póktök puding volt közte. Kuflik a Kantinban!
Volt ott helybéli is: „Hát az milyen kanál?” (Fémből volt, fa helyett.) „Sok lesz az a víz, elúszik a tészta!” „Nincs az még kész, csak 24-szer fordítottad meg!” – röpködtek sűrűn a szakavatott kommentek.
Tésztakupolás, forró levesek / és a gyerekkori könyvek…
A lány bőre ebben a pillanatban hozzáért a kovászhoz. Eleinte csak hűvös volt, enyhén ragacsos, puha érintés. A következő pillanatban, ahogy az ujjai mélyebbre hatoltak, soha nem tapasztalt érzés járta át.