Kategória: Adag
A felszolgált ízemlékek mennyiségi szemléletben szortírozva
Kállay Kotász Zoltán: Krémtörténet
– Csokikrém – suttogja nővérem –, / csináljunk csokikréééémet! – / ismétli, mert a jó dolgot jó többször kimondani.
Hoffmann Márta: Nakata kedvence
Ha makrélát eszünk, nekem mindig a Kafka jut eszembe…
Gergely Tamás: Labneh, utazom
Valamivel több mint harminc évre rá láttam már Londont, bejártam Párizst, de Bulgáriához csak közvetve jutottam el: a stockholmi boltokban lehet vásárolni többek közt bolgár labneh-t (lábnét).
Zsubori Eszter: Húsvéti körkép
Négyzetbe rendezve.
Kállay József: Vonattal hazafelé –1918-as részlet a Háborús naplóból
A napraforgó vagy tányérrózsa magja nemzeti eledele az orosznak, akár szegény, akár gazdag, még a legnagyobb úr is eszi, pláne ha ünnepel vagy utazik, és ráér. Utazáskor ez az első teendője, mert úton, útfélen árulják, hogy vesz egy marékkal, zsebreteszi, és már szemezi is.
Noth Zsuzsánna: Kocsmakalandtúrák #5 – Rézangyal
Nem voltunk igazán éhesek, ezért csak nassoltunk. Andi és én Gundel palacsintát, amit hosszúkás tört fehér fajansztányéron szolgáltak fel.
Draskovich Edina: Konyhakerti leletegyüttes
Ha egy kicsit mélyebbre ásunk a konyhakertben, érdekes dolgokra bukkanhatunk.
Gergely Tamás: Méliusz meg a brie
Így jön be a képbe Méliusz, aki időnként utazhatott külföldre. És utazásait megírta. Párizst is, bár anyagiakban nem bővelkedett. Azért a sajtok királyát nem kerülte el.
Petrőczi Éva: Páncél
Johanna vértjét / kívántad egykor. // Ma oltalomnak elég / reszeltalma-tej-főzelék // páncélozta ruhád.