Bózsó Péter: Camino Kantin #2 – Írótalálkozó
Jardineiro, mondta, és barátságosan mosolygott. Kétségbeesetten néztem körbe. A törzsközönség, helyi férfiak, szintén bólogattak. Némi mutogatás után megértettem, hogy várnom kell.
Kategória: Eredet
Lokalizációs tagolású menü
Balla Katalin: Egy wekerlei cukrászda első 17 éve
Tizenhét éves lett a cukrászdánk. A Koller Bácsi Cukrászdája. Nem kerek szám, nem jelentős évforduló, mégis rengeteg emléket előhoz.
Gergely Tamás: Medeséri lucskos káposzta, égetett
Irma néném megkért, hogy amíg ők távol vannak, tegyek a tűzre. Készüljön el a lucskos káposzta estebédre.
Faragó József: Téli-teszt Kaštilac kapuinál
Ha Kaštelán járunk, gyakran megállunk Kaštilacnál. Varázslatos a hangulata a negyvenszer negyvenméteres sziklaszigetre épült várnak. A kicsiny területen aprók a házak, az utcák alig karnyújtásnyiak. Egyik alkalommal épp ott nézelődtünk, mikor megszólított minket egy helyi férfi: „Magyarok vagytok?”
Bózsó Péter: Camino Kantin #1 – Elcsigázott vándor
Most zarándokúton járok, szó szerint. Csak néhány napot tudhatok magam mögött, de megfárasztott. Így nosztalgikusan ülök be a zajos vidéki társasággal teli helyi egységbe.
Simon Magdolna: Introvertált Balaton II. – Kávé a strandon
Kora reggeli úszás. A strandon senki, vagy néhány horgász legszélen, a vízibicikli-kölcsönző stégen. Igen, ez egy jó hely az északi parton. Nem zárják be a Balatont este hétkor a strandpénztárral együtt.
Simon Magdolna: Introvertált Balaton I. – Kávék a teraszon
Madarak, kis távoli zajok, a közelből szuszog-hörög a kávéfőző. Üldögélés a teraszon. Átgondolni a napot. És ehhez kávét főzni.
Orbók Lucie: Az első khinkali
Ez volt az első alkalom, hogy grúz ételt készítettem – mintegy ráhangolódásként, Grúziába vezető utunk előtt.
Székely Ervin: Gulyáspörkölt, avagy a zöldségek sem esnek mindig össze
Van az úgy, hogy a már nem kezdő, de még mindig bizonytalan szakács egy bizonyos ételt akar elkészíteni, aztán egy másik lesz belőle.
Mártonffy Zsuzsa: Olajbogyók a florentini piacon
Tel-Aviv, Florentin városrész, piac; és mindez 2010-ben.
Faragó József: Tintahal, Anyátok módra
Mindig mondom, hogy Eszéktől északra már ne együnk kalamárit. Persze, amikor ott áll az ember egy szupermarketben, s lát valami ígéretes tintahal-cuccot, hófehér testtel az egészségesen feszülő fólia alatt, lilában játszó, tüneményes csápokkal, akkor könnyen meginoghat.
Draskovich Edina: Konyhai nyomatok #3 – Kakaós csiga, 2014
Egy megmaradt. A többinek csak hűlt helye van már.