UZSONNÁZÓ AZ ÍZEMLÉKEZETHEZ
Lokalizációs tagolású menü
A dzsáng tulajdonképpen ételízesítő, de annyira fontos, hogy anélkül nem képzelhető el koreai étel. Kimcsiből több száz féle van, mind valami érlelhető zöldségből készül, és közös tulajdonságuk, hogy fermentálva fogyasztjuk őket.
A kávézás a legolcsóbb szórakozási lehetőség a helyi népesség számára. A péntek este remek alkalom kávézni és beszélgetni.
Mindenütt nők főzik a kávét és a teát. Egyszerű kis üvegpoharakban tálalják. A kávés néniknek van egy asztaluk, mellette vagy faszén, vagy palackos gáz lángján melegszik a vizeskanna.
Haladunk az Angelika presszó felé, s eszünkbe jut, hogy egész napos csatangolásunk során kimaradt az ebéd, éhesek vagyunk, magyarán. Ahogy a Fő utcán csetlünk-botlunk, megjelenik előttünk egy élelmiszerüzlet…
Egyensúlyba hozom a jinget a janggal, az ízt a látvánnyal, a tradíciót a huszonnyolcadik emelet adta lehetőségekkel, és korlátokkal. Harminc éve élek ebben a közegben – most épp Dél-Korea közigazgatási fővárosában, Szedzsongban.
Tavaly itt, a Containerben volt a legnagyobb kulináris élményem, a Thousend blue crab formájában. Most egyedül vagyok, így azt gondoltam, nem kérek előételt, csak a hely kötelező égetett kenyerét, tahinivel, és Shrimp & roll nevezetű kaját.
Május elsején estére magunknak főztünk.
Az első reggeli, a szokásos shakshouka+sör kombó, de most egy új helyen, a Beer Shopban, úgy dél körül.
Eldugott hely, kis kerttel, a koncepció a sharing: amit rendelsz, középre hozzák ki, és mindenki kap mellé kistányért. Van kicsi, közepes és nagy adag, mellé koktélok, kancsóban. Csodás.
Annak, aki a hajnali géppel érkezik Tel-Avivba, jár egy kis napsütés, valami könnyű ebéd, és egy rozé a beachen.
Mióta a New York Kávéház felkerült az európai, sőt a világ legszebb grand caféinak top10-es listájára, szinte lehetetlen bejutni csúcsidőben, akkora itt a turistaroham. Mondhatni, ez tényleg a grandőr átka.
Zalában minden más. A térképen tájékozódás is. Sőt, a házi paradicsomleves is. Van benne mindenféle, még pirított tökmag is.