Lakner Zsuzsa: Festményfaló (Archimboldo nyara)
Kívülről befelé kell hozzákezdeni. Az orrával. Ropogós uborka. Kis sóvirággal fűszerezve, magában. Aztán jöhet az édeskömény, hajszálvékonyra reszelve, citrommal, olívaolajban lazán megpárolva.
Műalkotások finomságai
Kívülről befelé kell hozzákezdeni. Az orrával. Ropogós uborka. Kis sóvirággal fűszerezve, magában. Aztán jöhet az édeskömény, hajszálvékonyra reszelve, citrommal, olívaolajban lazán megpárolva.
Innen. Az étterem mértéktelen fogyasztóira látni. / Innen. Az utcáról. Nincs hideg. Hideg sincsen. / Éjfél elmúlt. Vagy tán még nem egészen. / A bartender beszél velük. Mintha tényleg kíváncsi. / Érdekli a fickó. A lány. Érdekli minden.
„mindjárt, kisasszony – / elkészül a festmény… / készülhet a leves” // „megtenné, hogy / kiáll ebből a keze / mozdulatával gyűrt / / teljesen spontánul épült / kompozícióból?”
A Paradicsom-ábrázolások mindegyike gyönyörű ennivaló gyümölcsök tömegét és levadászni való állatok sokaságát mutatja, bármelyik mesternél nézünk is körül. Csakhogy a kísértés is ennivalóban tárgyiasul, egy alma képében! De még tovább is torzulhat soha nem látott, soha nem tapasztalt gyümölcsökben.
Művészettörténeti kutatásaink alapján az ételfotó-megosztó instagramosok előfutára Édouard Manet (1832–1883) francia festő és grafikus volt.