UZSONNÁZÓ AZ ÍZEMLÉKEZETHEZ
A felszolgált ízemlékek mennyiségi szemléletben szortírozva
Porto San Stefanóban is elcsomagolták már télire a teraszokat, de az idő kegyes, a pincérek kedvesek: kiszabadítanak pár széket a plasztik fogságából, lebben a kék abrosz a sós levegőben, exkluzív kikötői ebéd két főre és nyolc lábra.
Az idősebb generáció alkotja a dánoknak azt a 27 százalékát, amely még hajlandó begyújtani a sütőt és bíbelődni a Márton-napi kacsával.
Állítólag nekem mindenről Az jut eszembe. Az Evés és a Főzés. Pedig ez nem igaz! Mert például amikor egy színpadon leveles tésztás pástétomot esznek, eszembe se jut a függöny legördülése után hazaszaladni és főzni; persze ez esetben függöny nem is volt, mert a régi Átrium mozi épületében tartották a Vaknyugat című előadást.
Lecsós csirke, párolt rizs, borsófőzelék.
Új üzlet nyitott Vällingbyben, lakásunkhoz viszonylag közel, s mint neve is mutatja – Matvärlden / Az étel világa – élelmiszerárukat lehet ott vásárolni, Horvátországtól Vietnamig. Természetesen jelen van Magyarország is.
Van, ami nem változik…
Ha életünkben csak egy országot áll módunkban meglátogatni a latin-amerikai kontinensen, az legyen Peru! És ha utunk végén csak egy étel emlékét vihetnénk haza, az legyen a chevice.
Gyerekkoromban nálunk, Nagyszalontán nem volt hagyománya a Márton-napi libavacsorának. Egyrészt azért, mert a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének érájában még csirkehúst is nehezen lehetett beszerezni, nemhogy libát. Másrészt pedig apám nem szerette a szárnyasokat.
Megláttam a „Téli” címkés teámat, s a mellette sorakozó mandarinokat, amelyeket a barátnőmtől kaptam. Nekik túl sok volt, elhoztam hát tőle néhányat. Kettő már megromlott, így kezdenem kellett valamit a maradék hárommal. Elhatároztam, megcsinálom lekvárnak.
A kókuszgolyó elkészítése nagyon egyszerű. Vagy legalábbis elsőre annak tűnik, ám egy kezdő cukrász számára igencsak sok buktatót rejthet.
Némi aggodalommal várjuk a kóstolót. Nehogy már színes – pláne kék – pohárból kelljen színolajat szürcsölni. Az még a zöld palackokban sorakozó szűz olívákból is erős lenne kora délután. Stefán megkönyörül rajtunk. Kenyérrel kóstolhatunk.
Tegnap pizzát készítettem, de nem ám olyan gizda olaszt, ami hajszálvékony, ropogós, ráraknak két szelet paradicsomot, aztán adnak neki egy szép nevet, nem. Olyan igazi magyarosat.