UZSONNÁZÓ AZ ÍZEMLÉKEZETHEZ
Magyarországi abroszok emlékezete
Fel nem tudom már idézni, mikor hívtam meg a társaságot sóletra, de szokás, hagyomány lett belőle. Szerették – ennek csak egy hátránya volt: nem engedték, hogy mást főzzek, pedig ugye az ember mutatná, mi mindent tud jól főzni, mert az ember hiú. De: sólet, sólet, sólet.
Éppen a pirítós sarkára kentem kevés sajtot, a sonkából egy darabkát a villára, s azon törtem a fejem, hogy elsőként a sonkát, a sajtot vagy a szőlőszemet illesszem-e nyelvem hegyére, amikor felcsendült a tévében a What a Wonderful World.
Addig hencegett Duci nagynéném a kacsatálban sütött kacsáival, míg elindultam kacsatálat vásárolni, aztán elpanaszoltam anyósomnak, hogy egyik áruházban sem találtam vagy nem ismertem fel. Karácsonyra már ott pöffeszkedett nekem egy Römertopf cseréptál a terebélyes ezüstfenyője alatt.
Feltétlenül menj el, de tartsd be a piacjárók szertartását. Szombaton menj, ne szerdán, reggel hét és nyolc között, Unicum, lángos, sör kombóval kezdd! Ki ne hagyd! A lángost, ha szemben állsz a bódékkal, a bal oldalitól vedd; az nem olajos.
A töltött káposzta a lakodalmi menü csúcsa, az est megkoronázása. A gyomorra is ráfér már ilyenkor egy kis karbantartás, mert az alkohol időközben leolvasztotta annak természetes védőbevonatát, ideje megalapozni a további iszogatásnak, és erre legalkalmasabb a töltött káposzta, melyet akár lakodalmi munkavédelmi eledelnek is tekinthetünk. Már persze, ha jó az a káposzta.
Helyette kap három gombócot, reszelt sárgarépa-ragus-sajtos öntettel. / A gombócban pedig tépett oldalas.
Vettem egy olcsó, hajlított lemezből készített kuglófsütő formát, de már a kezdeteknél beletört a bicskám a kuglófsütésbe. Nem sikerült az élesztőt felfuttatni. Sebaj, sehol sincs törvénybe iktatva, hogy másmilyen tésztákat nem lehet kuglófformában sütni.
A kezembe akadt egy felelőtlen pillanatban vásárolt csomag, amire az volt ráírva: agar agar. Mi a csuda lehet ez, s hogy került a kamrámba? – tényleg nem emlékszem.
Az óvatlan ember persze már jó ideje a harapásról, az ízlelésről álmodozik, már szinte túl is van rajta. Akkor is erre gondolt, amikor még nem történt semmi.
A szüleim vidéken élnek, egy tanyán. Igyekszünk még ezekben a zűrös időkben is rendszeresen látogatni őket, mert az jó, meg a gyerekeim praktikusan ott nőttek fel, homokozó, hinta, borsóleves a kertből szedve, maci a málnásban, mert az is van, szóval minden ahogyan kell egy vidéki nagyinál, keveseknek adatik ez meg a városi gyerekek közül.
Drága jó anyósom, aki a II. világháború alatt ment férjhez, patikus kolléganőitől kapott nászajándékba egy kerek fém cukortartót. Kistányér nagyságú, domború tetővel. Kívül fekete, belseje sötétbordó. Beleöntve a kristálycukrot, a tartály pereme mentén a kissé áttetsző szemcsék színét mályvarózsaszínre változtatja.
Ipari mennyiségű füge termett a kertünkben, a szomszéd és a szomszéd szomszédja kertjében is, s mindenki azt gondolta, majd annak a kicsit bolondos nőnek adja, aki a vírus alatti önkéntes karanténban őrült konyhatündérré nemesedett.