Zsubori Ervin: A negyedik május elseje
Minimum három dolgot van mód ünnepelni május elsején. Az első – történetiségét tekintve – ugyebár a munka. A második az uniós csatlakozás. A harmadik a Kantin.
Lokalizációs tagolású menü
Minimum három dolgot van mód ünnepelni május elsején. Az első – történetiségét tekintve – ugyebár a munka. A második az uniós csatlakozás. A harmadik a Kantin.
Gyermekkorom kertjében a körtefa a kisebb fák közé tartozott, kevés gyümölcsöt hozott, de annál inkább szerettük.
Tajinés csirkét egy gyakran visszatérő álmom miatt kezdtem el készíteni. Sivatagos területen vagyok, egy tevével.
Felnőttkoromban már nem bíbelődött a Szikra Gyufagyár és a többi gyártó a címkék felragasztgatásával, közvetlenül a skatulyára nyomtatták a színes reklámképeket, akkor kezdtem el a kiürült skatulyákat egy zöld foltos kerámiatálban gyűjteni.
Szombaton oltottan és óvatosan kiültünk az első közös kávéra. Sütött a nap, a kávé zamatos, az ég kék. Egészen olyan, mint egy normális életben.
A terasznyitás napján eszembe sem jutott teraszt nyitni.
Több mint egy év után – maszkban, de oltásigazolással a zsebemben – kiszabadultam a termelői piacra, s nem tudtam megállni, hogy mindent, de mindent megvegyek, ami csak kapható volt.
Több mint egy éve home office-ban. De ma, kikerázva, rendes ruhában, vásárolni majd ebédelni indultam, mert Terasz! És mert egyszer élünk.
Egyszer, leánykakorunkban, amikor a szüleink elengedtek málna szedni Vorzsák Zsuzsáékkal, már előző este nekikészülődtünk a medvének.
A legutóbbi karácsonykor a szokásosnál is jobban rajongtam a szaloncukorért.
Váratlan látogató, kávészünetben.