Reggeli kávénk mellé éppúgy jár a tiramola, ahogy az esti séta és az elengedhetetlen kávéházi kiülés is elképzelhetetlen nélküle az ódon sikátorokban. Még a polgármester is megszólalt a minap. Szerinte a tiramola Split jelképe.
Kategória: Stelázsi
Időtlennel érintkező közelmúlt
Pető Tünde: Stegt flæsk med persillesovs – Dánia nemzeti étele
A dánoknak még ahhoz is szavazás kell, hogy nemzeti ételük legyen – írták a magyar sajtóban kissé csodálkozva annak idején, 2014-ben, amikor sor került arra az internetes akcióra, melynek során a dánok nemzeti ételt választottak maguknak. Aki jól ismeri a dánokat, a legkevésbé sem csodálkozik: ők mindent szavazásra bocsátanak, miért tettek volna éppen a hasukkal kivételt.
Faragó József: Inćuni nélkül nincs vendégség
Főcsapásként induljunk ki abból, hogy ha halászünnepen parázson pirítják a piacon eladhatatlan apróhalat, az jó eséllyel srdela lesz, míg az asztalon lévő pácolt különlegesség esetén sanszosabb, hogy inćunnal van dolgunk.
Krnács Ágota: Fügék és kilátások
Mit bokor? Ez már fácska, ami most júliusra mutatta meg igazi arcát, és napi szinten már 5-6 érett termést tudok leszedni róla. Ő itt született, a 19. emeleten, kimozdulni már nem nagyon akar, csak gyönyörködni a kilátásban.
Pető Tünde: Lakrids forevör!
Harminc évi dániai tartózkodás után mostanra sikerült lokalizálnom azt a jelenséget, amiben a dán és a magyar kultúra élesen eltér egymástól. Ez pedig nem más, mint a medvecukor (dánul: lakrids) fogyasztása.
Faragó József: Bajai halászlé #4 – Tűzgyújtástól virradatig
Maga a halászléfőzés alig negyedóra. Szerencsére, hiszen ha a több ezer bográcsban valami húzós alaplé készülne, kis lángon, amíg a halhús le nem válik a csontról, akkor a Szentháromság téri népünnepély résztvevői füstmérgezést kapnának.
Mörk Leonóra: Berlin, az élő gasztroshow
A német nagyvárosok multikulturális negyedeinek irigylésre méltó adottsága, hogy nincs az a nemzeti konyha, amit itt meg ne kóstolhatnánk. És valóban, Berlinben szintén egymást éri pizzéria és currywurstos bódé; vegán salátázó és steakhouse; vietnami levesező, thai kifőzde, sushi-étterem, hamburgeres; kínai, etióp, marokkói, mexikói, indiai, perzsa vendéglő; elvétve még alt-wien vagy német is.
Faragó József: Bajai halászlé #3 – Bárkavégen, szabad tűzön, folyóvízzel
Hogy milyen az eredeti bajai halászlé? A történeti rekonstrukcióban segítségünkre van Béla bácsi, alias Béres Béla népművelő.
Faragó József: Bajai halászlé #2 – Hol vannak a fejek?
Körte Janiék egyszer Ulmban voltak bevetésen a bajai halkommandóval, éppen osztották a halat a németeknek, amikor valaki megszólalt magyarul: „Hol vannak a fejek?” Mint kiderült, az illető már a Duna túlsó partján érezte az illatokból, hogy itt bajai halászlét főznek.
Faragó József: Bajai halászlé #1 – Ortodox huncutság
Látszólag kíméletlen ortodoxia övezi a 2015 óta hungarikumnak számító bajai, másként dunai halászlé receptúráját. Odáig menően, hogy az Alaplé becenév azonnal ráragadt arra a vigyázatlan fiatalemberre, aki „szögediesen”, halpasszírozóval felszerelkezve érkezett a Sugovica partjára, még a kilencvenes években.
Balla Katalin: Egy wekerlei cukrászda első 17 éve
Tizenhét éves lett a cukrászdánk. A Koller Bácsi Cukrászdája. Nem kerek szám, nem jelentős évforduló, mégis rengeteg emléket előhoz.
Draskovich Edina: Konyhai nyomatok #3 – Kakaós csiga, 2014
Egy megmaradt. A többinek csak hűlt helye van már.