A török eredetű „raki” szócska az arabok „araq” kifejezéséből származtatható, ami a lepárlás szinonimáját, az izzadtságot idézi. Mire idáig jutunk a tengerparti etimológiában, üzembiztosan megizzadunk. Nincs is jobb ilyenkor, mint a házigazdával koccintani.
Címke: Faragó József
Faragó József: Kávé mellé tiramola
Reggeli kávénk mellé éppúgy jár a tiramola, ahogy az esti séta és az elengedhetetlen kávéházi kiülés is elképzelhetetlen nélküle az ódon sikátorokban. Még a polgármester is megszólalt a minap. Szerinte a tiramola Split jelképe.
Faragó József: Inćuni nélkül nincs vendégség
Főcsapásként induljunk ki abból, hogy ha halászünnepen parázson pirítják a piacon eladhatatlan apróhalat, az jó eséllyel srdela lesz, míg az asztalon lévő pácolt különlegesség esetén sanszosabb, hogy inćunnal van dolgunk.
Faragó József: Bajai halászlé #4 – Tűzgyújtástól virradatig
Maga a halászléfőzés alig negyedóra. Szerencsére, hiszen ha a több ezer bográcsban valami húzós alaplé készülne, kis lángon, amíg a halhús le nem válik a csontról, akkor a Szentháromság téri népünnepély résztvevői füstmérgezést kapnának.
Faragó József: Bajai halászlé #3 – Bárkavégen, szabad tűzön, folyóvízzel
Hogy milyen az eredeti bajai halászlé? A történeti rekonstrukcióban segítségünkre van Béla bácsi, alias Béres Béla népművelő.
Faragó József: Bajai halászlé #2 – Hol vannak a fejek?
Körte Janiék egyszer Ulmban voltak bevetésen a bajai halkommandóval, éppen osztották a halat a németeknek, amikor valaki megszólalt magyarul: „Hol vannak a fejek?” Mint kiderült, az illető már a Duna túlsó partján érezte az illatokból, hogy itt bajai halászlét főznek.
Faragó József: Bajai halászlé #1 – Ortodox huncutság
Látszólag kíméletlen ortodoxia övezi a 2015 óta hungarikumnak számító bajai, másként dunai halászlé receptúráját. Odáig menően, hogy az Alaplé becenév azonnal ráragadt arra a vigyázatlan fiatalemberre, aki „szögediesen”, halpasszírozóval felszerelkezve érkezett a Sugovica partjára, még a kilencvenes években.
Faragó József: Téli-teszt Kaštilac kapuinál
Ha Kaštelán járunk, gyakran megállunk Kaštilacnál. Varázslatos a hangulata a negyvenszer negyvenméteres sziklaszigetre épült várnak. A kicsiny területen aprók a házak, az utcák alig karnyújtásnyiak. Egyik alkalommal épp ott nézelődtünk, mikor megszólított minket egy helyi férfi: „Magyarok vagytok?”
Faragó József: Tintahal, Anyátok módra
Mindig mondom, hogy Eszéktől északra már ne együnk kalamárit. Persze, amikor ott áll az ember egy szupermarketben, s lát valami ígéretes tintahal-cuccot, hófehér testtel az egészségesen feszülő fólia alatt, lilában játszó, tüneményes csápokkal, akkor könnyen meginoghat.
Faragó József: A töltött tintahal titkai
Hogy mivel töltik? Elsősorban mindazzal, amit benne találnak. Ezt nem részletezném. Aki már töltött, tudja, miért, aki még nem, jobb, ha nem tudja.
Faragó József: Mediterrán menza
A spliti szakácsok nyaranta 3-4 hónapon át a turizmus világelit szintjén pörögnek. Sosem tudhatják, mikor toppan be egy hollywoodi híresség. Holt szezonban sem tudnak hát lazítani a séfek. A mediterrán menza valójában egy jó színvonalú, téliesített tengerparti étterem. Amit tanulói árkedvezmény tesz igazán vonzóvá.
Faragó József: Szarajevói csevap Splitben
Vacsoraidő van. A sarki büfé, mely tábláján szarajevói csevapot hirdet, most kezd éledezni. Ahogy Split is. A Riván egész éjjel üzemelnek az éttermek. De a külvárosokban az éjszaka már a gyorskajáké. Az itteni beülős vendéglők estére lehúzzák a rolót. Így tányér helyett lepényből ehet, aki még éhes.