Pető Tünde: Életem első pogácsája, két telefonra
A koronavírus miatt beszorultam otthonomba, és végre olyan tevékenységekbe kezdhettem, amelyekre még soha életemben nem volt időm. Ilyen a pogácsasütés is.
A koronavírus miatt beszorultam otthonomba, és végre olyan tevékenységekbe kezdhettem, amelyekre még soha életemben nem volt időm. Ilyen a pogácsasütés is.
Felnőtt fejjel egészen Katalóniáig kellett utaznom, hogy megízleljem, milyen az, amikor a tenger és a hegyek találkát adnak egymásnak a tányéron.
A koppenhágai Alchemist menüjében 50 fogás szerepel, de az étterem többet ad az ott szereplő ételeknél: egy komplett élménycsomagot az installációs művészet és a színház keverékéből. A „műsor” hét teremben folyik, a vendégeknek vacsora közben vándorolni kell egyikből a másikba.
Egy ilyen piros fazék láttán mozaikdarabokként jelennek meg az ember lelki szemei előtt gyermekkorának ízes darabjai: a túrós tészták, a tökfőzelékek, a töltött káposzták világa.
A töltött káposztának a mi családunkban van egy másik neve is, nevezetesen a bundás káposzta. Az ízig-vérig magyaros étel ezt a nevét nagyobbik fiamnak köszönheti, aki kisgyermekként így nevezte el.
Az idősebb generáció alkotja a dánoknak azt a 27 százalékát, amely még hajlandó begyújtani a sütőt és bíbelődni a Márton-napi kacsával.
Mielőtt Dániába jöttem, meg sem fordult a fejemben, hogy Északon a gesztenyéből nem édességet készítenek, hanem sósan fogyasztják, például csirkemellet töltenek meg vele.
Mit keres, kérem, a sztrapacskában a paprika, talán eltévedt? – kérdezem én. A petrezselyem még hagyján, de a paprika már egyenesen szentségtörés.
Egy ekkora tök nem tréfadolog! Mivel kerékpárral járok, mint majdnem minden koppenhágai, már a hazaszállítása sem volt egyszerű, feldolgozása pedig ránézésre is legalább fél napos munkát ígért.
Kisebb eszmefuttatásba kezdtem a pincérkisasszonynak arról, hogy a világnak tulajdonképpen egyetlen baja van, hogy semmi nem az, aminek hívják. A szavak nem azt jelentik, ami az értelmük, a süteményben KELL lennie cukornak, tejnek és lisztnek, különben az nem lehet sütemény.
Az itteni grillezési hagyomány rejtély számomra. Hogyan lehetséges, hogy egy olyan végtelenül praktikus nép, mint a dán, amely mindenre kitalál egy könnyen áttekinthető rendszert és imádja a kényelmet, s amely tisztában van azzal, hogy a grillszezonban meglehetősen nagy az esélye az esőnek, fedetlen grillezőket épít mindenhová…
A Dániába érkező külföldi rengeteg új ételféleséggel találkozik a boltokban, például tejtermékekkel, amelyek között a bőség miatt elsőre elég nehéz eligazodni. Az ymernek nevezett készítmény egy ezek közül, mégis különleges, mert nevét az északi mitológia teremtésmítoszából kölcsönözték.