UZSONNÁZÓ AZ ÍZEMLÉKEZETHEZ
Az itteni grillezési hagyomány rejtély számomra. Hogyan lehetséges, hogy egy olyan végtelenül praktikus nép, mint a dán, amely mindenre kitalál egy könnyen áttekinthető rendszert és imádja a kényelmet, s amely tisztában van azzal, hogy a grillszezonban meglehetősen nagy az esélye az esőnek, fedetlen grillezőket épít mindenhová…
A Dániába érkező külföldi rengeteg új ételféleséggel találkozik a boltokban, például tejtermékekkel, amelyek között a bőség miatt elsőre elég nehéz eligazodni. Az ymernek nevezett készítmény egy ezek közül, mégis különleges, mert nevét az északi mitológia teremtésmítoszából kölcsönözték.
Az első dán szakácskönyv még az 1300-as években megjelent, de a föld népének nem sok ideje és lehetősége volt a szakácsművészet fejlesztésére.
A dánoknak még ahhoz is szavazás kell, hogy nemzeti ételük legyen – írták a magyar sajtóban kissé csodálkozva annak idején, 2014-ben, amikor sor került arra az internetes akcióra, melynek során a dánok nemzeti ételt választottak maguknak. Aki jól ismeri a dánokat, a legkevésbé sem csodálkozik: ők mindent szavazásra bocsátanak, miért tettek volna éppen a hasukkal kivételt.
Harminc évi dániai tartózkodás után mostanra sikerült lokalizálnom azt a jelenséget, amiben a dán és a magyar kultúra élesen eltér egymástól. Ez pedig nem más, mint a medvecukor (dánul: lakrids) fogyasztása.