Nagy Izabella: A zalai erdők meg a húsvéti paradicsomleves
Zalában minden más. A térképen tájékozódás is. Sőt, a házi paradicsomleves is. Van benne mindenféle, még pirított tökmag is.
Zalában minden más. A térképen tájékozódás is. Sőt, a házi paradicsomleves is. Van benne mindenféle, még pirított tökmag is.
A könyv nemcsak receptek gyűjteménye, hanem izgalmas regény is egy, a felesége által kirúgott, szinglivé vált férfiről, aki az élet véletlenekre épülő eseménysorozatának eredményeként kitanulja a szakácsmesterséget, s annak köszönhetően rátalál újabb szerelmére, Szilviára.
Kilencvenes évek közepe, Taszár, kantin lengőajtókkal, amerikai katonákkal és csapolt sörrel – időutazás.
Egy sárgabarack-joghurtos babapiskóta, Húsvétra.
Dédanyám halálának évében, 1935-ben nagymamám, Vaniss Margit a gyászmunka életigenlő formáját választotta. Határozott, erőteljes kézírásával lemásolta dédanyám nehezen olvasható receptkönyvét, amelyet át- meg átszőttek a „Kner néni”-féle ételleírások.
Csehországban húsvét táján szokás piskótatészta-bárányokat sütni. Az idén úgy éreztem, ideje kicsit frissíteni a hagyományon.
A tészta Erdélyben süteményt jelent. Azt az almás tésztát, amelyről most írok, eredetileg a székelyföldi Medeséren sütötték. Medesér a Medes ér partján fekszik, körülbelül húsz kilométerre nyugatra Székelyudvarhelytől. Édesanyám származik onnan.
Szombati teríték.
Ebben a Nagypéntek reggeli kompozícióban munka van. És véletlenek.
Történt egyszer, hogy egy maulbronni cisztercita szerzetesnek elege lett a böjtből, és a tiltott darált husit belekeverte egy spenótos zöldségmasszába, majd mindezt a Jóisten elől tésztába rejtette, s jóízűen elfogyasztotta. Innen a Maultaschen beceneve: „Herrgottsbescheißerle”, azaz Jóistenátverő.
– Létezik Mühlhausenben egy nagyon régi szokás – koccintotta oda a poharát az enyémhez. – Zöldcsütörtökön perecet sütnek a pékek, és aki nem eszik belőle, annak állítólag szamárfüle nő.
Velázquez a Lugasban.