Gergely Tamás: G.W. vöröse
Meglepett, hogy a vällingby-i italboltban egy ismert ma élő svéd személy nevét fedeztem fel egy borosüveg címkéjén. Vettem is belőle, de…
Kategória: Turnus
Az idődimenzió mentén feladva
Scheili Eszter: Kávézás a világ körül #2 – Patagónia
Bárhol is járunk a világban, a reggeli kávézó rituálénkhoz ragaszkodunk. Nem volt ez másképp Chilében sem: a rituálé ugyanaz, a kávé kicsit más.
Noth Zsuzsánna: A vérkorbácsoló hűtő
Kedd reggel, ahogy nyitottam a hűtőm ajtaját, tőből kiszakadt. Jobb kézzel függőlegesen megtámasztva az ajtót, ballal kikaptam a polcról a párizsit. A reggelim szikkadt kenyérre és öt szelet párizsira korlátozódott…
Nagy Izabella: Túrós-Mariannos, avagy zongoratanár extrákkal
Tehát, hogy is van ez: / zongoratanár túrós sütit készít, amit felfalunk / majd megmutatja a titkot.
Sós Evelin: Nőnapi meglepetés
Ma nőnapra meglepetésként kaptunk egy nagy franciakrémest.
Gulyás Dénes: Böjti asztal
Nagyböjt idején a mai ebédről írást küldeni a Kantinnak talán kissé szemtelen vállalkozás, hiszen az étkezés öröme a böjttel, annak lényegével önmagában antagonisztikusnak tűnhet.
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #41 – Teafőző
Gyermekkoromban még nem volt filteres lógatós tea, mindenki hasas, csőrös, fedeles alumínium teafőzőben készítette a teát. Beletöltöttük a vizet, feltettük a tűzhelyre, és amikor forrt a víz, beleszórtunk egy kiskanál teafüvet.
Petrőczi Éva: Choco-Storyjaim – Svájctól Belgiumig és Németországig
Maria Nikolai németül Münchenben megjelent, egyszerre ipartörténeti, emancipációs és szerelmes regényére alaposan felkészített a sors. Már nagyon korán megtanultam, hogy a csokoládé, a csoki nem „csak” édesség, nem csak a szerelem jelképe, hanem bizony sokszor maga a nagybetűs Élet.
Scheili Eszter: Kávézás a világ körül #1 – Portugália
A nap első sugarai minden nap máshol ébresztettek, rendszerint egy óceánparti sziklát választottunk vadkempingezésünk helyéül. Így mindig az óceán hangjaira ébredtünk – na meg egy jó kotyogós kávéra!
Gergely Tamás: A szalámi íze
Brassóban születtem és nevelkedtem, rokonaim a Székelyföldön laktak – úgyhogy számomra Magyarország a Kossuth rádió volt hosszú ideig, meg ha valakihez látogatók érkeztek, akkor a Pick szalámi és az ötputtonyos Tokaji, piros-fehér-zöld szalaggal a nyakán.
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #40 – Kések és bicskák
A kések listáját is nagyszüleim huszonöt centiméteres pengehosszúságú, pengevékony és pengeéles hegyes késével kell kezdenem, mert ez a több mint száz éves kés, a legrégebbi a családban.
Ligeti Zsuzsa: Kávénosztalgia #4 – Theth
Tiranában is sok jó kávéházat fedeztem fel, de igazi kedvencre mégis az Albán Alpokban akadtam.