Nagy Izabella: Tárkonyillat
Uram, Uram, kegyelmezel-e, ha megszólítalak, / tárkonyillatú reggelen nap arcomon, / a kutya hol mögöttem, hol előttem szalad, / lábaim maguktól falják az aszfaltot.
A felszolgált ízemlékek mennyiségi szemléletben szortírozva
Uram, Uram, kegyelmezel-e, ha megszólítalak, / tárkonyillatú reggelen nap arcomon, / a kutya hol mögöttem, hol előttem szalad, / lábaim maguktól falják az aszfaltot.
Utolsó indiai képeslapomat – ez régóta nem volt kérdés – a fűszerekről írom. Haza is hoztam belőlük.
Kefir is kell hozzá. Meg só.
Adva volt egy szerény adag tegnapról maradt lecsó és valamivel több rizs. Ezt az alapanyagot kellett átmenteni, s felhasználni ötszemélyes családi ebéd készítéséhez…
A szezonnyitó családi műfaj, úgy jó, ha mindenki jelen van, és rohanni sem kell sehová, így klasszikusan hétvégére szokott esni. Nem így az idén…
Kérsz a tortámból?
Nemhogy konzerv formában nem kóstoltam még ezt az elképesztő méretű gyümölcsöt, de soha nem is hallottam róla. Pedig a jackfruit nagyon is létezik, igencsak méretes teret szorítva ki magának a világegyetemből.
L: Szerintem ne menjél piacra. A: Átgondolom még. A: Amit lehetett, a közértekben megvettem. L: Jó! És időzítsd a tavaszi nagytakarítást mostanra!
Március 15-e, vasárnap.
Három bűvös szó, ami így, egyben kimondva is izgalmasan hangzik, akárcsak egy varázsige, külön-külön viszont az indiai konyha előkelő triumvirátusa.
Nyár volt, és Balaton, és azért tényleg fiatalok voltunk, néha, többnyire stoppal, útnak is indultunk valamerre. Egyszer egy ilyen alkalommal nagyon elengedtük magunkat: beültünk egy szántódi étterembe, ahol volt az étlapon egy titokzatos nevű, ráadásul megfizethető étel: szentgyörgyhegyi palacsinta.
Splitben tanulok, s miután megszereztem a jogsit, lecsaptam a család öreg Skodájára. De hogyan vigyem le? Ekkor jött az ötlet, hogy van egy vonat este 10 után Zágrábból, ahová felrakhatom az autót, és reggelre Splitben vagyunk. A strudel csak később jött…