UZSONNÁZÓ AZ ÍZEMLÉKEZETHEZ
Innen is egy kicsi, onnan is egy kicsi
A kártyának sokáig nagymálna íze volt, aztán piros kisfröccs, később könnyed fehér hosszúlépés, mostanában inkább keserű kávé. De nem a 20 filléres alapon elszenvedett réges-régi veszteségek miatt, egyszerűen így szeretem.
A Csepel Művekbe persze nem engedtek be, de jártunk ott, láttuk a kapuját, Apám oda járt dolgozni hetven évvel ezelőtt. Megkerestük a házat is, ahol lakott, ma is élnek benne természetesen; csodálkoztam, hogy megtalálja.
Egy ötven évvel ezelőtti bliccelés, és következményei. Fagylalttal.
No, de próbáljunk fölülemelkedni a hüllőagy és a népnemzeti meghatározottságok jég- és kőkorszakba vésett törvényein, és megalkotni az egyetemes, barlangfalra vetülő árnyékként is érvényes platóni ideát a szalonna sütésének européer kompromisszumának érdekében.
Vettem narancsdzsemet, klasszikus keserű, gyorsan elfogy, és nem olcsó. A kis üvegen nagyítóval elolvastam, hogy mégis miből készülhet. Enyhén elbizakodva gondoltam, talán nem lehet olyan bonyolult.
Matteo Thun olasz sztár designer 1992-ben alkotta meg az illy cég jellegzetes formájú csészéjét, aminek mintáját minden évben más művész jegyzi, s amelyek a gyűjtők körében egyre magasabb áron kelnek el. Nekem is van kettő…
Ki gondolná, ha a reklámfelületen olvassa az illy nevet, hogy az nem kitalált fantázia név. Azt még kevesebben gondolják, vagy nincs elég fantáziájuk, hogy akárcsak feltételezzék, ez magyar név.
Haladunk az Angelika presszó felé, s eszünkbe jut, hogy egész napos csatangolásunk során kimaradt az ebéd, éhesek vagyunk, magyarán. Ahogy a Fő utcán csetlünk-botlunk, megjelenik előttünk egy élelmiszerüzlet…
Karen Le Billon magyarul Falra hányt borsó? címmel megjelent könyve nem egyszerűen a rosszat (egészségtelen ételeket!) rosszul majszoló gyerekek szüleinek, nagyszüleinek nyújt segítséget, de egyben remek, fordulatos családregény is.
A hal egyszerre volt közutált a mindennapokban, és volt kívánatos – kötelezően említendő ilyen témájú beszélgetések során – a magyar konyha csúcsteljesítményeként.
Meglehet, sokan még nem ismerik közelebbről, de a cégvilágban hódít az agilis projektmenedzsment. Hogy mi is a lényege, és mi különbözteti meg a klasszikus módszertől, igazodva a hely szelleméhez, világítsuk meg egy konyhai példával. Már csak azért is, mert agilisan projektet vezetni épp oly művészet, mint a főzés.
Újabban elkezdtem érdeklődni a befőttesüvegekben eltett ételek világa iránt. A vágy tárgya nem más, mint a pácolt camembert, anyakönyvi nevén: nakladany hermelin – merthogy cseh a lelkem.