Zsubori Ervin: Gyertyafényes
Egyetlen éttermet sem találtunk nyitva a környéken, pedig egészen Újpest központjáig elzarándokoltunk az öreg víztorony melletti lakótelepről.
Kategória: Eredet
Lokalizációs tagolású menü
Ferber Katalin: Japán finomságok – a miszó
Az év vége Japánban is az ajándékozás időszaka, s gyakran előfordul, hogy ismerősöknek, rokonoknak csinos kis fahordókban miszót küldenek. Hűtőben nem szabad tárolni, mert a fermentáló gombát a túl alacsony hőmérséklet elpusztítja, de nagyon sokáig eláll anélkül is.
Szigeti Tamás: Karácsonyi töltött káposzta, bográcsban
A próbafőzés annyira meggyőző volt, hogy a karácsony előtti szombaton újból belevágtunk, sőt, akkor már vendégeket is mertünk hívni, hogy kóstolják meg a bográcsban főtt töltött káposztát.
Sós Evelin: Pótkávé
A kávé szó 1957-ig egyértelműen a pótkávét jelentette nekem. Frank kávé, cikória, ilyesmikre emlékszem. Szüleim gyakran megkértek, hogy segítsek kávét főzni. Egy edénybe vizet tenni, abba a „kávét”, és felforralni, főzni úgy, hogy ki ne fusson a habja.
Szikra Renáta: Középkori vitamin
A nagyon egyszerű aprósütemény titka az, hogy a megszokottnál sokkal nagyobb mennyiségben tartalmaz „melegítő” fűszereket: fahéjat, szerecsendiót, szegfűszeget, ami a hideg reggeleken (képzeljük magunkat egy középkori kolostor cellájába, és örüljünk nagyon, hogy ma sem ott ébredtünk) „erősíti az idegeket, elűzi a fáradtságot és a borús gondolatokat”.
Ferber Katalin: Áldott és áldatlan
Évtizedekig tartottak egykori városomban, Budapesten, azok a karácsonyok, amikor tanácstalanul toporogtam otthon, aztán még tanácstalanabbul néztem a lökdösődő embereket a piacon, a boltokban. A karácsony nekem azt jelentette, hogy legalább egy hétig nem tudok senkivel találkozni, minden zárva, huszonnegyedikén korán leállt a tömegközlekedés is, ha valahova elmentem, onnan gyalog kellett hazamennem.
Cselényi Tünde: Ünnepi sorminta
Kalácsok a falvédőn…
Zsubori Ervin: Arnolfini Karácsony 2018
A kókuszgolyók egy részében meggy, a többi csak úgy, üresen, de kevéske rummal ízesítve. Utóbbiakat én göngyölgettem, és hangsúlyoznám: szándékosan nem egyforma a méretük.
Jászberényi Attila: Céges mezze-karácsony
Mindenből egy kicsit, de sokszor…
Sós Evelin: Tejcsarnok
Én 1945-ben születtem, s a háború után sok minden hiánycikk volt. Emlékszem, a tejet például jegyre adták. Engem küldtek le a tejcsarnokba.
Nagy Izabella: Mogyorós sütike – ha megég
Történet arról, amikor egy beszélgetés tovább tart, mint a sülési idő.
Triceps: Tízezer karácsony (részlet)
Nagyi megáldja az ételt a templomi urnából merített szenteltvízzel, egyenlő gerezdekre vágunk egy ropogós Jonatán almát, mindenki kap belőle, ennyien vagyunk, összetartozunk, ez a mi famíliánk, áldás-békesség szálljon rá. A teríték remek, misztikus és egyszerű, ahogy az a bácskai parasztoknál szokás.