Onagy Zoltán: Születésnapi tócsni
Ötször annyi munka elkészíteni, mint egy szimpla vajaskenyér-felvágott-sajt reggelit, az igaz…
A felszolgált ízemlékek mennyiségi szemléletben szortírozva
Ötször annyi munka elkészíteni, mint egy szimpla vajaskenyér-felvágott-sajt reggelit, az igaz…
– Kilencéves múltam – meséli nagyi a konyhában húst klopfolva – / amikor Flórián atya hittanórán felszólított: / „Simon Rózsika! Feleljen, kisasszony, / Istenben hány személy van?”
Karácsonykor bejgli a reggeli, pont. A kávé mellé, pont. Mákos vagy diós, pont.
A Kakastaréj kedves olvasói ritka élményben részesülhetnek 2022 karácsonyára: írói fantázia, sőt, olykor már-már költészet, s ugyanakkor alapos, érdekes adatok, tények sokasága bizonyíthatja a magyar konyha változatosságát, ihletettségét.
Télvíz idejére.
Salátát szerettem volna venni online, a másnapi pörkölt mellé, és egy mosolygós fotó majdnem elcsábított…
Tulajdonképpen a színek miatt pakoltam ki az erkélyasztalra a piaci szerzeményeimet. Pontosabban a tél eleji valószerűtlen napsütés vitt rá: gyönyörködni akartam.
Ülök a konyhában, mézeskalácsot sütök, csillag alakút, fenyőfa alakút, rénszarvas alakút.
Láttunk hóvirágot, és a Dunát felülről. A félúton az Ördögmalom étterembe ütköztünk, és kipróbáltuk: rejtett gyöngyszem Visegrád fölött, igényes vadételekkel. És árultak konyhakész pisztrángot is.
A tejbegríz, a tejbegríz, / van benne tej, cukor meg víz. / Meg még dara, meg még dara, / a tejbegrízben nincsen íz.
A csokoládémanufaktúra volt az élete értelme, a legjobb dolog, ami valaha történt vele. Egy valóra vált álom.