Zsubori Ervin: A frissen füstölt kolbász illata
Hajdanán az én dolgom volt, megvan az már vagy negyvennégy éve is, hogy átvigyem darálni a malacoknak való kukoricát a töltésen túlra, most meg nem mondom, hogy milyen bácsiékhoz.
Múltból eltett finomságok
Hajdanán az én dolgom volt, megvan az már vagy negyvennégy éve is, hogy átvigyem darálni a malacoknak való kukoricát a töltésen túlra, most meg nem mondom, hogy milyen bácsiékhoz.
Azzal a reménnyel adom közre a szupertitkos családi fatörzstorta-receptemet, hogy arra érdemes emberek fogják felhasználni. Ráadásul a továbbiakban én is könnyebben megtalálom itt az Archívumban, így többé már nem kell sütés előtt keresgélnem a sok-sok recept-cetli között…
Tényleg így hívják ezt a bűnös élvezetet. Le van védetve a neve, és saját zacskó is készül hozzá, Stuttgarter Schneebergle felirattal.
Hagyományosan Eszti nénje kiváltsága volt a Kókusz kocka elkészítése…
Elkészítettük Virággal életünk első karácsonyi, rokonoknak szóló, ezért hát jól átgondolt, ajándéknak is nagyszerű mandarin-narancs-alma-citromlekvárját gyömbérrel, szegfűszeggel és fahéjjal bolondítva.
A sajtos tallért Anyuka sütötte, 3 és fél órán át a tűzhely mellett állva a 35 fokos panellakásban, a hetedik emeleten, nyitott ablaknál, egy szál bugyiban, a nagypapa által készített, nehéz, fém, hosszú nyelű tallérsütőt forgatva a gázrózsán…
Nem is gondolnánk, néha egy egyszerű uzsonna is mennyi értéket hordoz – és most nem csak az ásványi anyagokra gondolok. Vegyünk például egy szerdai napot, 2011. március 30-át.
Fadiéknál 2010 áprilisában rögtön egy húsvéti mega-családi összejövetelbe csöppentünk.
Tavaly ősszel hosszabb időt töltöttünk Kanadában, ahol a lazac és juhar szirup nagyon hamar alap eleségünkké vált.
Szegény ember grízzel főz…
Az itt látható kenyeret 2005. január 5-én, egy napfényes szerdai napon, Ida Mama sütötte, az alig két héttel korábban, karácsonyra kapott kenyérsütő géppel.