Láng Eszter: Narancs
A narancs ritka csemege volt, s mindig a karácsonyhoz kötődött, mert főleg olyankor lehetett a nagyobb boltokban déli gyümölcsöt kapni, még Csíkszeredában is.
Kategória: Nagyadag
A nagyadagban ugyanaz van, mint a kisadagban, csak tovább tart – 300 szónál is tovább
Nádasi Krisztina: Mikrobiom
– Ne haragudjon – folytatta a nő –, egy barátnőm ajánlotta ezt a hagyományőrző éttermet, és meglepődtem, hogy amint belépek, meglátok egy ilyet…
Sárkány Viktória: Lényük átüt az almás rétesen – adventi emlékezés
Ha valakire egy étellel emlékezünk, egészen biztos, hogy az a személy bizalmi emberünk volt: együtt enni intim cselekedet, általában jobban megválogatjuk, kivel ülünk le egy ebédre, minthogy kivel ülünk le egy kávéra.
Petrőczi Éva: Kis képes köténymese
Negyedszázada Oxfordban vásárolt mikiegeres kötényem méltó utódját hosszú éveken keresztül hiába kerestem. S erre, mit tesz Isten, megint csak Albionból érkezett az „őrségváltás”…
Szentmiklósi Tamás: Lisszabon, Lisszabon te csodás!
Bárhol fordulok meg a világban, első dolgom, hogy keressek egy nyugodt helyet, ahová befészkelem magam, ahol kedvemre írogathatok, kávézhatok, vagy éppenséggel borozgathatok. Nincs ez másképp itt, Lisszabonban sem.
Gergely Tamás: Árdé, fridzsé
Bukarestben, még az én időmben, vagyis közel negyven évvel ezelőtt, így rikoltoztak ősszel a Patria mozi előtt a Magheru sugárúton: Árdé, fridzsé. Leírva románul: Arde, frige, s a jelentése ennyi: ég, megéget, vagyis forró.
B. Tomos Hajnal: Mikor örvend a rajkó?
Amíg élt, nálunk mindig anyai nagyapám szokta levágni s feltrancsírozni a disznót. Hajnalban, 5-6 óra körül érkezett, mikor a téli falu még az igazak álmát aludta, de nálunk már a legapróbb is talpon volt.
Kállay Kotász Zoltán: Szalonna és alma
Egynapos fáradt kialvatlanságot nemcsak pihenéssel, hanem kiadós étkezéssel, majd erős kávézással is el lehet űzni […]
Mörk Leonóra: Vacsora egy hercegnőnél
A pincér buzgón szorgoskodik körülöttünk, ételsorokat ajánl, borokról magyaráz, végül javaslatára nyolcfogásos degusztációs menüt rendelünk. (Részlet a Hellinger-Madonna című regényből.)
Petrőczi Éva: Egy igazi Ízemlékezeti Írónő
Bauer Barbara nem amatőr szakács, illetve cukrász, mint ugyancsak szenvedélyes „konyhai komponista” jómagam, hanem a sütőművészetéről hivatalos „papírja”, azaz oklevele is van.
Noth Zsuzsánna: Kocsmakalandtúrák #26 – Tibeti ebéd a Bakáts téren, Namgyal konyhájából
A Tibetből áttelepült szakács elbeszélése szerint hazájában szárított jakhúsból készítik az ételeket. Nálunk ezt az alapanyagot nem tudja beszerezni, ezért sovány szürkemarha-húsból készülnek a fogások.
Petrőczi Éva: Almás pite-óda
Már több Finy Petra-gyerekkönyvet olvastam-ismertettem lelkesen, de csak ez a mostani Almás pite-kötet ébresztett rá igazán tetszésem egyik forrására.