UZSONNÁZÓ AZ ÍZEMLÉKEZETHEZ
A felszolgált ízemlékek mennyiségi szemléletben szortírozva
Nagymamám 2-3 hetente sütött kenyeret. Korán reggel kelt, elővette a fateknőt, és bedagasztotta a tésztát: összekeverte a lisztet, a vizet, a kovászt és a sót, s addig dagasztotta, amíg csöpögött az isterje – ő így mondta, fogalmam sincs, jól írtam-e; magyarul annyit tesz, addig csinálod, amíg megizzad a homlokod.
Egyszer beszélni kéne majd a kenyérről is, hogy mi is az valójában, hogyan készül, és miért jó csinálni, enni, vagy csak nézni.
Ha visszaképzelem magam a gyerekkorba, és megpróbálom összeállítani a számomra legkedvesebb háromfogásos menüt, akkor az az ebéd mindenképpen egy libahúslevessel kezdődne, méghozzá maceszgombóccal és/vagy töltött libanyakkal felerősítve.
Művészettörténeti kutatásaink alapján az ételfotó-megosztó instagramosok előfutára Édouard Manet (1832–1883) francia festő és grafikus volt.
Nálunk gyakori vendégek a spárgák, amelyeket eleinte egy hétköznapi leveses fazékban főztem, mert teljesen értelmetlennek tartottam pár hétre venni nekik egy célszerszámot. Tavaly azonban kaptam egy luxus párolóedényt…
A spájzban akad családi főzet is szép számmal, de tallózás közben végül a vendégstelázsira terelődik a figyelem. Ottan is egy jó kiállású tételre, miszerint: Vegyes lekvár.
Aki Berlinben él, könnyen elbizonytalanodhat abban, vajon ide is eljut-e egyszer a nyár, vagy talán teljesen elfeledkezik rólunk, berliniekről.
Csirág vagy nyúlárnyék? – merül fel óhatatlanul a kérdés. Mindkettő! Azaz spárga.
Mintha csapra vert boroshordóból engednének egy pohárral. Hozzá szárított kígyóbőr, csillapításul. 17-en voltunk. Mindenki megpróbálta.
Az, ami úgy néz ki, mint a hagyma? – kérdezik sokan, ha szóba kerül az édeskömény. Ti ezt megeszitek? Igen, mondom, és ha meglátogatnak minket, az alábbi étellel próbálom meggyőzni őket.
Hagyma, paprika, paradicsom, füstölt kolbász. Lecsó. Kerti csúcsgasztronómia, mindent bele alapon.
Fél hat múlt, a tücskök talán aludni mentek, a kutyák viszont kezdik ébresztgetni egymást. Én meg magamat, hogy most már el ne aludjak, ez az egy nap talál még itthon a nyárból, és ha a lakásfestéssel-takarítással el is készültünk tegnap estére, a szeder nem vár szeptemberig, most kéne befőzni.