UZSONNÁZÓ AZ ÍZEMLÉKEZETHEZ
A felszolgált ízemlékek mennyiségi szemléletben szortírozva
Azzal a reménnyel adom közre a szupertitkos családi fatörzstorta-receptemet, hogy arra érdemes emberek fogják felhasználni. Ráadásul a továbbiakban én is könnyebben megtalálom itt az Archívumban, így többé már nem kell sütés előtt keresgélnem a sok-sok recept-cetli között…
Tényleg így hívják ezt a bűnös élvezetet. Le van védetve a neve, és saját zacskó is készül hozzá, Stuttgarter Schneebergle felirattal.
Hagyományosan Eszti nénje kiváltsága volt a Kókusz kocka elkészítése…
Sok évvel (évtizeddel) ezelőtt még gyanakodva figyeltem Zsuzsit, mi mindent tud ebből a kívül lilás, belül zöld furcsaságból kreálni. Majd megkóstoltam, és ezzel át is szakadt a gát.
Elkészítettük Virággal életünk első karácsonyi, rokonoknak szóló, ezért hát jól átgondolt, ajándéknak is nagyszerű mandarin-narancs-alma-citromlekvárját gyömbérrel, szegfűszeggel és fahéjjal bolondítva.
– Sanyi úr, valami jó fajta lecsókolbászt szeretnék, rakott krumplit készítenék a hétvégén.
Könnyű vasárnapi reggeli két személyre, április végén…
A sajtos tallért Anyuka sütötte, 3 és fél órán át a tűzhely mellett állva a 35 fokos panellakásban, a hetedik emeleten, nyitott ablaknál, egy szál bugyiban, a nagypapa által készített, nehéz, fém, hosszú nyelű tallérsütőt forgatva a gázrózsán…
Nem is gondolnánk, néha egy egyszerű uzsonna is mennyi értéket hordoz – és most nem csak az ásványi anyagokra gondolok. Vegyünk például egy szerdai napot, 2011. március 30-át.
Róza remek háziasszony, sok finomságot tud, különféle salátákat például, amelyekkel jól is lehet lakni.
Fadiéknál 2010 áprilisában rögtön egy húsvéti mega-családi összejövetelbe csöppentünk.
Tavaly ősszel hosszabb időt töltöttünk Kanadában, ahol a lazac és juhar szirup nagyon hamar alap eleségünkké vált.