Erényi Ágnes: Az első (és utolsó) pogácsa
Azt, hogy engem mi vett rá a pogácsasütésre, amikor nem is szeretem a pogácsát, el sem tudom képzelni.
Kategória: Hazai
Magyarországi abroszok emlékezete
Sárkány Viktória: Etyeki idill
Jéghideg rosépezsgő és forró cappuccino – jól megférnek egymással.
Gáspár Zsuzsa: Receptmesék #25 – A súlyos sólet és a könnyű szicíliai saláta meséje
Persze önmagában egy sóletet – előtte semmi, utána semmi… – nem lehet csak úgy feltenni az asztalra. Hogy miért nem? Hát hiúságból. Mivel annyira könnyű leves, ami sólet előtt elmegy, eddig nem jutott eszembe, valószínűleg, mert nincs is, végül maradt az előétel.
Draskovich Edina: A bűnjel
A nagy érdeklődésre való tekintettel, január 9-én megismétlésre került az egyik karácsonyi aprósütemény, a mákos linzerkifli.
Ligeti Zsuzsa: Kávénosztalgia #14 – Eger fölött, a Les-réten
Mindig is remek kávékat tudtam főzni különböző sátorozások alkalmával, legnagyobb unokám azonban még engem is meg tudott lepni.
Noth Zsuzsánna: Disznóölés
Csodájára járok minden egyes kikerülő szervnek. A böllérek, szólít meg kioktatóan Józsi bátyám, még így, nyersen és melegen szoktak bekapni egy darabkát a májból, azt mondják, így a legízletesebb…
Zsubori Ervin: Karácsonyi homemade reggelire
A közelgő ünnepek apropóján, kedves baráti ajándékként, emeletes mézeskalács házikó érkezett a minap „saját levében” gasztroműhelyéből…
Gáspár Zsuzsa: Receptmesék #24 – Karácsonyi mese, recept nélkül
Nem adom fel. Van egy kávézó/étterem Budapesten, azt hívják így, fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű emberek dolgoznak benne. És bejglit is lehet tőlük rendelni.
Bozsik Balázs: Búcsúkávé
Nálam a mai reggeli toast és batch brew az Espresso Embassy kávézóban egy hatéves időtartam zárása. Ennyi idő alatt a munka és a magánélet már keverednek.
Gáspár Zsuzsa: Receptmesék #23 – Drága bélszín!
A 60-as, 70-es években vagyunk. Átlagember akkoriban a hentesnél nemigen talált bélszínt, egyes éttermekben viszont – központilag kialakított árak! – ha volt, akkor időnként még mi is megengedhettük magunknak.
Sárkány Viktória: Finn halleves, kis malőrrel
A leves lelkének, a lazacnak érdemes jól utánajárni. Kimondottan jó hírű helyen vegyétek, nehogy úgy járjatok, mint én.
Gulyás Dénes: A mérték fontosságáról – pejsli után
Nehéz megszabadulni a legutóbbi pejsli emlékétől, bár gondolni rá szinte bűn, különösen a szokásos évi szűrések és vizsgálatok alkalmával elhangzó orvosi figyelmeztetésekre emlékezve.