Faragó Emma: Konyhaterápia #3 – Játék a fűszerekkel (és pudinggal)
A fűszerekkel való játék akkor kezdődik, amikor valami hiányzik és pótolni kell.
Kategória: Madárlátta
Útról való, máshol megélt ízszilánkok
Galambos Tibi: Rajzok a konyhából #2 – A japán mozsár
Egyszer egy jokohamai vendéglőben az ebédhez káposztasalátát is kértem. Ehhez kihoztak egy érdekes edényt, aminek recés volt a belső felülete.
Ligeti Zsuzsa: Kávénosztalgia #6 – Dél-Albánia
Fürdés az Ion-tengerben, majd egy kávé a pálmák alatt.
Tóth István György: Varennai ízemlékek, karanténból visszagondolva
A karantén második évében jön elő az a szép, 2018. október közepi nap a fordított ipszilont formáló Lago di Como középső részén, Varenna picike főterén. Itt az ideje tervezni egy visszautat, amint lehet.
Faragó Emma: Konyhaterápia #2 – Jedi főzés
Ahhoz azonban, hogy nekiálljak főzni, nem igazán jött meg a kedvem, így inkább leültem, és elképzeltem, ahogy megcsinálom az éppen kigondolt ételt – azaz fejben főztem meg az ebédet.
Gergely Tamás: Kislibavirág sonkalében
A kalotaszegi Kisbácsból való a recept: Vass nagymama kiment a kert végébe, tépett néhány marék kislibavirágot, s a húsvéti főtt sonka levével összeadva finom savanykás levest főzött.
Faragó Emma: Konyhaterápia #1 – Előhang, tengerparti kávéval
A négy fal közti magányon olykor a konyhában való alkotással próbálom túltenni magam. Nem annyira főzésként tekintek ezekre, mint inkább egyfajta terápiás alkalmakra.
B. Tomos Hajnal: Az a jó öreg Frank kávé…
Az ötvenes-hatvanas években született generációk csak hírből hallottak a fényes szemű kávébabokról. Helyettük ott volt a minden szükségletet kielégítő Frank kávé, mely persze nem a „népi hatalom” találmánya volt, de nagyszerűen lehetett vele pótolni az akkoriban igen ritka külhoni „feketelevest”.
Galambos Tibi: Rajzok a konyhából #1 – Az utolsó paprika
A fiam elhatározta, hogy töltött paprikát fog főzni, olyat, amilyet nagyapja főzött jó pár évvel ezelőtt…
Gergely Tamás: Gyümölcsoltó Boldogasszony meg a vafli
Kuriózum talán, de a Teremtőt kilencvenkilenc – egymástól eltérő – módon tisztelik ebben a hosszúra nyúlt országban. Van mégis valami közös ezekben: a „Våffeldagen”, azaz a vafli napja, március 25-e.
Stegbauer Tibor: Mikor elárvultunk apámmal
Egy napon azt vettük észre, hogy mindketten árván maradtunk. Apám asszony nélkül, én pedig anya nélkül. Három napig csak bőgtünk.
Scheili Eszter: Kávézás a világ körül #3 – Vietnám
A vietnámi kávé nem véletlenül híres, a legkülönlegesebb kávé, amit valaha ittam. És egyben a legolcsóbb kávé is volt életemben.