Gulyás Dénes: Lenszkij, kagyló és Fernet-Branca
Különös vonzalom él bennem a tenger adta finomságok iránt. Bárhol jártam a világban, ha tenger mosta az ország partjait, biztosan végigettem, amit az időmbe szorított lehetőségek és éttermek kínáltak.
Kategória: Madárlátta
Útról való, máshol megélt ízszilánkok
Stegbauer Tibor: Bálmos álmosan
Norvég barátaimmal egy neptuni (Fekete-tenger) üdülőhelyen megtartott élelmiszer-biztonsági előadásról tartottunk haza, s épp a lofoteni szárított tőkehal sorsáról elmélkedtünk, amikor megszólalt a telefon.
Gergely Tamás: Tej és erő
Erről nekem Túrterebes jut eszembe – újra. Meg egy „tejes” reklám. Így szólt: „Micsoda erő, micsoda izom / Reggel-este tejet iszom!”
Székely Ervin: Túrós „bukta”
Van a túrós bukta készítésének egy kulcspillanata. Nevezetesen az, amikor az ember a négyzetre vágott tészta négy sarkát batyuszerűen összefogja, s megpróbálja őket összeragasztani.
Bibók Bea – Tenczer Tamás: Nem kilátástalan vacsora – avagy az anyám mindenit!
Ilyen fekvéssel és testi adottságokkal csakis a legjobbat szabad. Mármint az asztalra. De hogy kerül a sellőlány az asztalra?
Stegbauer Tibor: Borsó
Aztán nyár derekán, mikor a pityóka már virágzott, lehetett leszedni a borsóhüvelyeket, azokat hüvelykujjal kibontani, felénél többet az odakészített tálba tenni, s a maradékot megenni.
Székely Ervin: Mit ér a kifli, ha havasi
A havasi kifli némi dilemmát okoz a kőttes tíszta szenvedélyes kutatóinak.
Gergely Tamás: A csalánkúra evolúciója
Ebben az évben bevezettünk egy hathetes ivókúrát is – a kávéval egyszerre főzöm meg reggel, napközben elmegy. Elmegy tőle, állítólag, a tél folyamán a szervezetünkben felhalmozott mérgező anyag is.
B. Tomos Hajnal: Az a felejthetetlen tálmos-bálmos
Mikor még földjeinket nem sajátította ki a „népi hatalom” (itt persze a kollektivizálásra célzok), nagyszüleim felvittek a Palájra, ahol akkoriban jó félhektárnyi kaszálójuk volt, s ott évente kétszer, ritkábban háromszor „szénát csináltak”.
Székely Ervin: Sós stangli
Egyik első emlékem az, hogy apám születésnapját ünnepeltük. Többen voltak nálunk, és én egy vendég kisfiúval a perzsaszőnyegen sós stanglival kardoztam. Hullt a morzsa és a köménymag, a „kardjaink” rendre eltörtek… A többit el lehet képzelni.
Galambos Tibi: Reggeli rutin
A reggeli is fontos része lett a napirendnek, az egész napot meghatározó esztétikai élményt nyújthat.
Gergely Tamás: Babér
Egész régen írok, szépprózát, monológokat, de a babérkoszorú még nem járt ki nekem. Igaz, harmadik elemiben Varga Jóska el akarta cserélni velem az anyák napi versem harmadik szakaszát, annyira megtetszett neki…