ÍróAsztal, Madárlátta, Nagyadag, Stelázsi

Faragó József: A dalmát foci íze

Egyik alkalommal egy óvodai csoporttárs apukája szandálban érkezett a közös nyaralásra, mert úgy tudta, hogy a tengerpartra megyünk. Ám Borisz éppen 16 csapatos „világbajnokságot” szervezett a parton, s még hiányzott egy nevezés. A trogiri piacon csak strandcipőket árultak. Nem volt mit tenni, felhívtunk egy otthoni ismerőst, hogy ha a megadott címen felveszi barátunk csukáját, s felszáll vele a vonatra, akkor várjuk őt nagy szeretettel a spliti vasútállomáson. Természetesen megalhat pár napig a kanapén és etetjük is arbanijai tartózkodása alatt.

ÍróAsztal, Nagyadag

Bábel Antónia: Egy furcsa hely

Nagy családi születésnapi zsúrra készülődtek Trappistáéknál. Az asztal roskadozott a sok finomságtól. Gőzölgött a sajtleves, illatozott a rántott sajt, mellette egy tálkában sajtmártás sárgállott, körülötte pedig ropogós sajtgolyók tornyosultak egy tányéron. Cinci egy jó nagy tál sajtos roppancsot is kínált a vendégeknek. Kunkori szomorúan tapasztalta, hogy rá nem gondoltak. – Tudjátok, hogy tejérzékeny vagyok, én ezekből semmit sem ehetek – cincogta lehajtott fejjel.

ÍróAsztal, Madárlátta, Nagyadag, Stelázsi

Faragó József: Mi fán terem a konobár?

A horvát fociválogatott kapitánya, Luka Modrić – olvasom pár órával az angolok elleni világbajnoki elődöntő előtt –, akár konobar is lehetett volna. Ami szó szerint pincér, de ugye, a horvátok a vendéglátásban is zseniálisak. Szóval egy konobar és egy pincér között nagyjából annyi a difi, mint egy nogometaš és egy labdarúgó között. Az alábbiakat egy vérbeli konobárról, Alessióról írtam, aki sajnos már nincs közöttünk…

ÍróAsztal, Nagyadag

Ducretot Jade: Fokhagymás lángos

Kérsz rá fokhagymát? Hallod, hozzád beszélek! Nem hallom. Igaz, pár másodperce még azon gondolkodtam, milyen lángost eszem fürdés után. Most csak őt nézem. Arcát a tenyerébe nyomja, nem akarja, hogy sírni lássák. A másik kezében a telefon, és csak azt ismételgeti: nem hiszem el, nem hiszem el.

Fel