UZSONNÁZÓ AZ ÍZEMLÉKEZETHEZ
Magyarországi abroszok emlékezete
Aztán 23-án délben megnyitottam az úgynevezett nagyüzemet a konyhánkban. Kétféle golyóbist akartam gyártani, és egy diós-csokoládés-málnás sajttortát. Utóbbinak külön aktualitást adott, hogy nálunk a karácsony egyben születésnap is, férjemuram december 25-én látta meg a napvilágot, van mit ünnepelni ilyentájt.
Néhány éve új kötelező tartozéka van nálunk a közös családi karácsonyi ebédeknek: a házi készítésű tiramisu.
Apám, hazatérvén, a legnagyobb méretű fanyelű csavarhúzóval vágta kupán – nem is tudom, ez mennyire felelne ma meg az uniós előírásoknak, de az áldozat utána nem tiltakozott, hanem megvetette alapját a karácsonyi tradíciónak. Eszerint a karácsonyi vacsora rántott hal, krumplipüré és cékla, a záróakkord pedig bejgli. Semmi hedonizmus, semmi halászlé, annak illata nem passzol a karácsonyfa illatához.
Ebben az évben új gomba került a kertünkbe. Október közepén egy fatönkön megjelent a laskagomba. Mások rengeteg pénzt áldoznak a beoltott farönkért, nekünk ingyen gondoskodott róla a természet.
Kevés boldog családi együttléteink egyike, amikor anyai irányítással a négy gyerek nemcsak karácsonyfadísz-mézeskalácsokat formázott, hanem elkészítettük a betlehemest is.
Eleinte nehezen találtam el a tészta keménységét-lágyságát. Mennyi ideig kell keleszteni, dagasztani… Az elmúlt években azonban tökélyre fejlesztettem a kenyérsütést.
Hogy kerül banán a Marsra? Vagy mogyorókrém a Holdra?
Tízéves ikerfiaink nemcsak méretre és külsőre, de szokásaikat tekintve is teljesen különbözőek, ám mindketten rajonganak a szakácskodásért. Egyik hétköznap fantasztikus illatra és a nyitóképen látható látványra érkeztem haza.
Nemrégiben kakaóscsiga-evés közben hirtelen felismerésem támadt: már nem az vagyok, aki voltam!
Talán egyszer láttam kinyitva a varázslatosan szép, bonbonokkal teli dobozt – hogy vendégségben-e, vagy hozta valaki, arra már nem emlékszem.
Állítólag nekem mindenről Az jut eszembe. Az Evés és a Főzés. Pedig ez nem igaz! Mert például amikor egy színpadon leveles tésztás pástétomot esznek, eszembe se jut a függöny legördülése után hazaszaladni és főzni; persze ez esetben függöny nem is volt, mert a régi Átrium mozi épületében tartották a Vaknyugat című előadást.
Van, ami nem változik…