Saxon Szász János: Sárika néni görcslevese
Valahogy nem kívántam folytatni az evést, de udvariatlan sem akartam lenni, így aztán maradt az őszinte szó: „Sárita, én eztet a toszot nem eszem meg!”
Kategória: Hazai
Magyarországi abroszok emlékezete
Draskovich Edina: Pusztatúra, 2. nap
Az egy szem pincér elnézést kért a lassú kiszolgálás miatt, és vigasztalásul előkapta a citerát egy dal erejéig, melyből megtudhattuk: nevezett felszolgáló házának teteje nádból készült.
Alföldi László: A Budaörsi Műhely uzsonnái
A nyolcvanas évek közepétől, a stúdiói és művésztelepi társaság szűkebb közösségéből, Budaörsön létrehoztuk a Budaörsi Műhelyt, ahol a mester, Fischer Ernő (1914–2002) haláláig, hétvégeken rendszeres összejöveteleket tartottunk. Ezzel privát módon kiegészítve, majd folytatva azt a közös szellemi munkát, amit a nagyobb közösségben addig megéltünk.
Draskovich Edina: Pusztatúra, 1. nap
A könnyű kis ebéd a hortobágyi pásztorversenyre kvalifikált indulók által főzött slambuc, és kétféle birkapörkölt volt.
Szabó Zita: Néha rám tör a hagyomány
A gyerekkori vasárnapi friss rántott hús panírjának az íze. Hát ez jött most elő.
Zsubori Ervin: Zongorás gomba
A gomba valójában gorgonzolás, csak ezt nem mindig könnyű kimondani…
Cselényi Tünde: A vasárnapi húsleves
Élet, élet, szent megunt élet, olyan jó visszajönni beléd… Még messze fogalmam sem volt arról, hogy valójában ezt kellene éreznem, amikor egy jó húslevest eszem, de ma már tudom, érzem. Ehhez el kellett menni messzire az élménytől, hogy visszatérhessek.
Róka Zsuzsa: A rakott krumpli nálunk
A rakott krumpli nálunk nem tejföllel készült, hanem a gondosan választott füstölt kolbász bőkezűen locsolt szaftjában…
Veress Tamás: Kivétel
Türelmetlenül húztam magam után a lépcsőn lefelé nagynénémet, aki az automaták gondolatától is irtózott. Leérve először csendben néztem, ahogy a villanyfényben, az üvegfal mögött, várt rám a szendvics.
Draskovich Edina: A forma kedvéért
Na, hát a konyhai formatervezőknek aztán igazán könnyű! Csak rápillantanak a „modellekre” és már jön is az ötlet.
Kovács Zoltán: A tíszták világa
A képzeletbeli trón tetején a kelt tészták (kőttíszták) ültek. Nagyanyám mestere volt ezek elkészítésének, talán kényszerűségből is. Parasztcsaládban nőtt fel, ahol emberemlékezet óta, kemencében sütötték maguknak a kenyeret.
Szikra Renáta: Cukorgalambos csokitorta
Az egyik kedvenc édességem az anyukám készítette szülinapi csokitorta, amelyet szintén saját készítésű cukorgalambok díszítenek, pirosra festett kis csőrükkel.