Torma Cauli: Lépcsős leves
Mi van akkor, ha a párolt oldalas vagy csirkeszárny leve (csípős ketchuppel, kis szójaszósszal, esetleg balzsamecettel) megmarad? Készíthetünk belőle például lépcsős levest…
Kategória: Hazai
Magyarországi abroszok emlékezete
Vass Nóra: Piacra járni jó!
A termelői piac áruja szinte azonnal bizalmat ébresztő, valljuk be, ma nagy divat ide járni, utazunk eleget egy-egy jó hírű piac kedvéért. Ha az ember falun él, különösen bosszantó, ha máshová kell mennie, főképp, ha tudomása van arról, hogy a faluban is termelnek ezt-azt az emberek. A szomszéd faluban is van néhány jó kertész, készül sajt, füstölt mangalicaláb, szalonna.
Sümegi Noémi: Öt reggeli
Reggelizni a legjobb mulatság, csak erről a hétköznapok szorításában érthető módon hajalmosak vagyunk elfelejtkezni. Ha viszont akad egy kis szabadidőnk és kulináris élvezetekre szánt pénzünk, akkor eldönthetjük, hogy ebédelni-vacsorázni megyünk-e, vagy a reggelit szánjuk egy kellemes találkozóra. Érdemes az utóbbit választani – egészen másképp indul így a nap. Öt hely, öt reggeli, öt történet.
Veress Tamás: Tánc a pizzériában
Felültem hát a pultnál a székre és figyelni kezdtem. Tibi maga köré rendezte a pizzához való feltétek dobozait. Begyúrt tésztát vett elő és az asztal lapján kezdte formázni, nyújtani. Nem kapkodott; bár mozdulatai sebesek, de minden pillanatban tudatosak voltak.
Zsubori Ervin: 10 Balaton szelet
Kétezer-tizenegy június harmincadika, az első félév utolsó napja, nem lapzártára esett. Egyszerű csütörtök volt, amikorra az előző lapszám már leülepszik, lapzártája a múlt ködébe vész, az új pedig még épp hogy csak indul, jövője még képlékeny, még bármi lehet. Nekem mégis lap-zárta volt ez a nap, a Figyelő hetilap zártája.
Baranczó Bertalan: Csorba
Munkahelyemen az étkezési munkaszünet húsz perce – ha nem üti fel a fejét valami rendkívüli és hamari feladat – többnyire tartalmasan, célirányosan, rendeltetésének megfelelően telik: ebédelek. De hol? És mit?
Torma Cauli: Kéhli 70
A születésnapi vacsorán komoly dilemma elé kerültünk, mire végigböngésztük az étlapot és a borlapot, végül – Krúdyra és Szindbádra tekintettel – egy velős csonttal kezdtük, fokhagymás pirítóssal.
Horváth Gábor: Wichmann kocsmája
Volt, aki csak egyszer jött be, aztán soha többet, más visszavágyott. Mi, ez utóbbiak, mint titkos idegenforgalmi látványosságot mutogattuk a Vichmann kocsmáját külföldi vendégeinknek, akik hitetlenkedve konstatálták, hogy ilyen még létezik. A törzsközönség jól ismerte egymást, szenteste 8 után rendre itt gyülekeztünk.
Mártonffy Zsuzsa: Szívbe szúrva
A cím ne tévesszen meg senkit: nem vámpíros történetről van szó, hanem egy gyümölcsdesszertről, kánikula idejére.
Zsubori Ervin: Bodzaszörp a vaddisznó-bozótból
Május utolsó szombatján, a 27 fokos alkonyatban, amikor az ember hazaér a páros biciklizésből, mi más is eshetne jobban, mint egy jéghideg bodzaszörp.
Bánlaki D. Stella: Bori, a bevállalós
Az idei Gourmet Fesztiválra készülve azon gondolkodtam, melyik ételekre emlékszem a korábbi évek rendezvényeiről. Sorrendben ezek jutottak eszembe: 1. Bori Mami; véres hurka, csokoládé, eper. 2. Rosenstein; flódniszivar. 3. Kistücsök; pájsli.
Farkasinszky Edit: Kávé két szinkron között
Reggel rohanva indultam, kávé nélkül. Gondoltam, beülök, olvasgatok, kortyolgatva. Halk zene, beszűrődő napfény, és az élet zaja.