Gergely Tamás: Jávorszarvas a menün
Az év végi időszak vadászidény Svédországban is, s ha vadászidény, akkor a stockholmi élelmiszerüzletekben megjelenik a jávorszarvas- meg a vaddisznóhús.
Az év végi időszak vadászidény Svédországban is, s ha vadászidény, akkor a stockholmi élelmiszerüzletekben megjelenik a jávorszarvas- meg a vaddisznóhús.
Hát, a zellersóval – vagy ahogy mi Erdélyben hívjuk: cellersóval – ugyancsak megleptem a diétás nővért.
Egy kis kiruccanás Grisslehamnba, onnan indulnak a hajók a finnországi, de többnyire svédek által lakott Åland szigetére. Érdekes sztori, történelem, de most a kikötő közelében tudott, halspecialitásokat árusító üzletet keressük fel.
Nyugdíjazásom óta a magánéletünkre szorítkozik a szendvics-dizájn, kirándulásokra visszük magunkkal az esztétikus és gusztusos remekműveket. A minap például kiruccantunk a Kánaánba.
Amikor a vonatról leszálltunk, Szilágyi Zoli az állomás vendéglőjébe invitált. Nem volt megtervezve a restilátogatás, legalábbis részünkről nem, bizonyítja ezt a magunkkal vitt uzsonna is, de nem lehetett kitérni a barátságos meghívás elől.
Szilágyi Varga Zoltán megígérte: ha elérem azt, hogy közöljék a reprót, meghív a kínai vendéglőbe.
Kisebb tasak szárított faeper került a minap a házba. De a faeper számomra a székelyföldi Homoródszentmártont jelenti: nagyapám háza udvarán díszelgett egy terebélyes eperfa.
Most már sajnálom az elmaradt beszélgetéseket. Pedig lehetett volna, mert miután a bivaly hazajött a csordából, s ő megfejte, kiült a háza elé, figyelte, mi történik az utcán, a faluban.
Ha itt, Stockholmban leszaladok a szemközti „közértbe”, állandó jelleggel, vagyis télen-nyáron megvehetek egy tízesért egy cserepet helyettesítő műanyag pohárkában árusított fűszernövényt, például bazsalikomot. Bukarestben, korábbi lakhelyünkön, legfeljebb az Obor piacon kaphattam el egy kötéssel, nyáron.
Egy Sara nevű vendéglőláncolat gyári kantinjában ettünk, szubvencionált és finom ebédet. Itóka az ebédhez – nagy választékban a gyár termékei: narancslé, Coca-Cola, gyenge sör… Feltűnt viszont, hogy tejet is lehet választani.
Mindjárt az elején tisztáznom kell, hogy nem Hamvas Béláról lesz szó ebben a kis visszaemlékezésben, hanem a medeséri Pali bátyámról, a Székelyföld közepén.
Ha barátaink ellátogattak hozzánk Bukarestbe, à la Gergely kevert fagylaltokkal igyekeztem élvezetessé tenni az együttlétet. A színekből ítélve – mert főleg színre és nem ízre emlékszem –, volt benne málna-, áfonya- és vaníliafagylalt.