Ránki Júlia: Piaci szerzemények, tél eleji napsütésben
Tulajdonképpen a színek miatt pakoltam ki az erkélyasztalra a piaci szerzeményeimet. Pontosabban a tél eleji valószerűtlen napsütés vitt rá: gyönyörködni akartam.
Címke: Ránki Júlia
Ránki Júlia: Cseresznyeálom
Gyerekkori emlékem a tikkadt gyaloglás nyaranta Szigligeten, miközben az út menti fákról egy-egy árván ott maradt cseresznyét csippentettünk le, és amúgy porosan megettük, a magját messzire pöködve. Lehet persze, hogy ez csak álom…
Ránki Júlia: Hecsedli
Nem tudom, mi történt, de reggel azzal ébredtem, hogy hecsedlit szeretnék. Mindenáron.
Ránki Júlia: Az én édeskéim – paradicsomi állapotok a balkonon
Déli erkélyünkön koráll színű gömbökben gyönyörködöm. Paradicsom. Kifejezetten erkélyre méretezett.
Ránki Júlia: Íziszup
A sarki kisgépboltba épp porszívózsákért mentem, amikor megakadt a szemem a kirakatban a henger alakú füles roboton.
Ránki Júlia: Életem kávéscsészéi
Az úgy van, hogy ha épp leülünk egy helyen kávézni, akkor persze hogy fontos, milyen a kávé… na, de milyen a pohár, a csésze, a bögre, a findzsa? És milyen a hangulat, amikor készítik és leteszik eléd? Az ember magával viszi az élményt, a levegőt, a színeket, az illatokat, a beszélgetés hangulatát. És a csészét. Mert az hozzátartozik. Jó, nem minden helyről, de néhányról.