Szentmiklósi Tamás: Berlini fal a körúton
Ha a hetvenes vagy nyolcvanas években a Vígszínház környékén sétáltam a Körúton, és séta közben megszomjaztam egy pohár sörre, csak át kellett kelnem a zebrán, és máris ott voltam a Berlinben.
Múltból eltett finomságok
Ha a hetvenes vagy nyolcvanas években a Vígszínház környékén sétáltam a Körúton, és séta közben megszomjaztam egy pohár sörre, csak át kellett kelnem a zebrán, és máris ott voltam a Berlinben.
A Bajtársban tényleg megvalósult a Kádár-rendszer meghirdetett programja: az uralkodó osztálynak kikiáltott munkásosztály szövetségre lépett a haladó értelmiséggel, és a parasztság csak azért nem vett részt az össznépi összeborulásban, mert fizikailag távol volt.
Szállásunk, a Kerka vendégház egyik érdekessége az égből hulló, rengeteg étel volt. Az utca lakóitól és a háziúrtól az egy hét alatt kaptunk paradicsomot, hagymát, cukkinit, tököt, tojást; a kertben alma, szőlő és szilva is termett.
Egy délután hatan ücsörögtünk egy bokszban, öt fiatalkorú srác és a néhány hete már nagykorú barátnőm.
Meglátva, ahogy egykor a mandarin fürdött a fényben, hirtelen megcsapott a gyümölcs erős illata.
1910-ben, az új Karády-regény történetének idején Gerbeaud-ék a híres – budapesti titulusuk szerint – „Zserbó-kisasszonyok” sorában alkalmaznak egy elszegényedett budai úrilányt, egy adósságai elől Amerikába szökött apa gyermekét, Szépkúti Blankát.
Szóval, a Zóna, a hely, ahol „vágni lehetett a füstöt”, ahol kellett egy-két perc, hogy megszokd a Régi Világból ismert és már eltűntnek vélt savanykás szagot.
Mondhatnánk azt is, hogy a franciaországi pezsgőtörténetben oly jeles és jelentős özvegyasszonynak, Madame Cliquotnak virtuális kishúga született, Henni Herzberg, egy wiesbadeni kedves, jótékonyan akaratos ifjú hölgy személyében.
Bevallom, pár órával A szép élet álma című első kötet befejezése után már alig várom, hogy megjelenjen a Dallmayr-sorozat folytatása, a Megvalósuló álom című második kötet is.
A bárszekrényben mindig volt egy üveg viszki is, amelyet tőlem kapott egy-egy jeles napon, naná, hiszen a viszki volt a gyengéje. Az ő szemében a viszki a jólét szimbóluma volt…
A megálló, ahonnan busszal eljuthatnánk a Belvárosba, elérhetetlen távolságban, és két sarok még az étterem is, amely szóba jöhetett volna, ám mire odaérünk, bőrig ázunk. Az egyetlen menekülési útvonal a szemközti harmadosztályú krimóhoz vezetett.
Az ünnepi koncert után ünnepi vacsora Sütő Andrásnál. Igen, itt is már az ajtóban megéreztem a káposzta illatát. De ez töltött volt.