Gulyás Dénes: Káposztás kalandok #3 – Marosvásárhelyi megbékélés
Az ünnepi koncert után ünnepi vacsora Sütő Andrásnál. Igen, itt is már az ajtóban megéreztem a káposzta illatát. De ez töltött volt.
Múltból eltett finomságok
Az ünnepi koncert után ünnepi vacsora Sütő Andrásnál. Igen, itt is már az ajtóban megéreztem a káposzta illatát. De ez töltött volt.
A premierek utáni néhány szabadnap általában jól indul egy ilyen laza estével. Ahogyan Mimi és Colline oldalán, úgy 10–15 méterre a házuk ajtajától kiszálltam a kocsiból, éreztem, hogy itt baj lesz, mert mintha…
Aztán megszülettem, éltük a szerény életünket a szűk lakásban, jól megvoltunk, csak egyvalami hibádzott: Mamó nem tudott főzni, mosni, vasalni, varrni stb. Honnan a csudából tudott volna?
Asztalhoz ültetett, s a frissen készült, még forró, zsíros székelykáposztát, jó nagy húsdarabokkal, elém tette. Aztán két perc múlva a következő tányérral ugyanebből.
Rádöbbentem, hogy főzőláda-siratásra semmi okom, hiszen én ennek az elmés találmánynak egyik alfaját már jó húsz éve feltaláltam és nagy sikerrel használom.
A Kakastaréj kedves olvasói ritka élményben részesülhetnek 2022 karácsonyára: írói fantázia, sőt, olykor már-már költészet, s ugyanakkor alapos, érdekes adatok, tények sokasága bizonyíthatja a magyar konyha változatosságát, ihletettségét.
Láttunk hóvirágot, és a Dunát felülről. A félúton az Ördögmalom étterembe ütköztünk, és kipróbáltuk: rejtett gyöngyszem Visegrád fölött, igényes vadételekkel. És árultak konyhakész pisztrángot is.
A csokoládémanufaktúra volt az élete értelme, a legjobb dolog, ami valaha történt vele. Egy valóra vált álom.
A színház San Diego belvárosában, a lakásom onnan jó 25 mérföldnyire, az óceán partján, a víztől talán 100 méterre. Egy szó, mint száz, paradicsomi állapotok. És rengeteg látnivaló. Természetesen éttermek is.
Az ízek és finom étel-illatok Szajkó-féle ábrázolásait szemlélve számtalan emlék rebbent fel bennem: nagymamám illatos kenyereitől a saját köményes nosztalgia-sütéseimig.
Mindjárt az elején tisztáznom kell, hogy a létbe belenéző lazacról készült fotónak története van. Ami úgy kezdődik, hogy internetes szakácskönyvet indítottam a Stockholmi Nemzetközi Könyvtár honlapján.
Úgy hajnali 4 felé, valakinek hatalmasat kordult a gyomra. Lehet, hogy az enyém, mert Gremin azt mondta: Dénes, bírd még egy darabig, mindjárt nyit a pék. Aztán Tatjanával 4:15-kor lementünk a pékségbe, ahol már friss bagel illatozott a pulton.