Turbuly Éva: Gombászás az őszi erdőben
Gombából 28 Sopronban töltött évem alatt nem láttunk annyit, mint idén októberben!
Mostanság került asztalra
Gombából 28 Sopronban töltött évem alatt nem láttunk annyit, mint idén októberben!
Mit csinál mégis az úriasszony, amikor nem csinál semmit nyolcadik hónapja? Olvas, és a konyhában próbál unalmat űzni.
Hát, a zellersóval – vagy ahogy mi Erdélyben hívjuk: cellersóval – ugyancsak megleptem a diétás nővért.
Az ember saját képére megalkotta a húslevest. Minden benne van.
Aztán szegény kalács, ahogy kihűlt, gyorsan „lefejeztetett” a fehér, még mindig éles, körülbelül negyven éve Kecskeméten vett „lézerkéssel”. Marie Antoinette program? Vagy inkább Star Wars?
A szobába szorított lelkek gyors megoldásra vágynak. Ha már étel és gyors, adja magát a manapság divatos street food. Ez a két szó meg is alapozza a továbbiakat, egyben kijelöli a táplálék milyenségét, mennyiségét, külalakját és hát az ízeit.
Drei im weckla’, azaz három nürnbergi kolbászka egy zsemlében. Annak, hogy miért ujjnyiak ezek a kiskolbászok, igen érdekes története van.
Bent a házban már fűtöttünk a második novemberi hétvégén, hisz reggel csak 2 fok volt. Már meg is terítettem, míg sült a hús, amikor jött az ötlet: ebédeljünk kint a napsütésben.
Az van, hogy egyáltalán nem vagyok oda a német ételekért. Ami viszont szerintem fantasztikusan finom, a maga egyszerűségében, az az igazi puha perec – főleg vastagon megkenve vajjal.
Mióta beütött a világjárvány, megint több időt töltünk a kertben, és közben persze megújítási tervek is formálódnak. Így került terítékre a fűszerkert is.
Egy kis kiruccanás Grisslehamnba, onnan indulnak a hajók a finnországi, de többnyire svédek által lakott Åland szigetére. Érdekes sztori, történelem, de most a kikötő közelében tudott, halspecialitásokat árusító üzletet keressük fel.
Emlékszem, amikor először találkoztunk régen (talán Párizsból kaptuk?), és rátaláltam erre az ízre. Arra is, amikor először félbevágtam és kikanalaztam, felkucorodva az ágyra, ahogy utána is évekig.