Petrőczi Éva: Találkozás
Egy tiszántúli dédanya / míves ezüstvillája-kanala, / és pécsi őseim pecsenyéstála…
Címke: Petrőczi Éva
Petrőczi Éva: Az ízek gyógyítanak, avagy a főzés mint terápia
Mit jelent számomra egy almás pite elkészítése? Bizalmat az anyagokban, saját tartalék erőim felszabadítását, gáncsok nélküli örömet, és a sikerélmény nagyon tiszta formáját… Ugyanez érződik két nemrég megjelent megmenekülési történetben, a Családi recept és az Epervidék című kötetekben.
Petrőczi Éva: Az ember és a szőlő párbeszéde
A Szőlőskert Provence-ban című könyvben nem csupán az igazán Franciaországban otthonos, „hivatalos” szülőföldjén sok lelki sérülést szenvedett Ava története, nem a „gyógyító mediterrán légkör” séma az, ami magával ragad bennünket. Sokkal inkább az emberi világ – ezúttal egy törékeny asszonyember – és a szőlő, a bor, első renden egy különleges rozéfajta párbeszéde ez.
Petrőczi Éva: Áfonya, vanília, málna…
Vers, lekvárfőzés közben.
Petrőczi Éva: A pécsi Nagycsemege freskójára
A kulináris és szocreál elemeket vegyítő, nagyon mozgalmas, bizonyos részleteiben szinte nyálcsordító, gyomorkordító freskót Gebauer Ernő 1952-ben fejezte be, és a pécsi Nagycsemege (ma: vendéglő) belső terét díszíti.
Petrőczi Éva: A Libresszó feltámadása
Mielőtt közelebb lépnénk az 1980-ban született, a Sorbonne-on romanisztikát és történelmet tanult, Párizst nem egyszerűen csak romantikus, de színekben-hangokban és konyhaművészeti epizódokban is felidéző több mint bestseller szerző világába, szeretnék szót ejteni az irodalmat, szerelmeket és ínyencségeket összekötő regényhelyszínekről, s először azok magyar alteregóiról.
Petrőczi Éva: Egy balatoni kulinárpentalógia
Ezt a csaknem 1500 oldalas regényfolyamot azért merészeltem kulinárpentalógiának elkeresztelni, mert a regény főszereplői az ízek révén vernek gyökeret itthon.
Petrőczi Éva: „Apostoli utódlás” – egy burgundiai vendéglőben
Az Apám receptjei című könyv történetében a Virágos Állomás nevű vendéglőben él és főz apostoli elszántsággal és küldetéstudattal a tulajdonos-főszakács, Henri úr, aki legalább ilyen elszántan harcol azért is, hogy egyetlen, félárva fiából, Julienből, aki zsenge kora óta a főzés, sőt, az étel-alkotás rabja, ne szakács legyen – hanem mérnök.
Petrőczi Éva: Madeleine, koronavírus idején
A vers, Molnár Piroska előadásában, a legendás francia sütemény sütését idézi meg, s egy Proust-idézettel indít.
Petrőczi Éva: Karanténkőleves, avagy Miki egér éhes
Ki ne ismerné a magyar népmeséből a furfangos kőlevesfőző, a semmiből ízletes fogást bűvölő nagyeszű, találékony legény népmesei figuráját. Ilyesfajta, „alkotok abból, ami van” bravúrokra, nekem is gyakran szükségem volt. Legutóbb ma, kicsivel önkéntes karanténunk öthetes évfordulója előtt.
Petrőczi Éva: Egy angol–olasz kulinárhistóriáról
Toscanában már Anna első estebédje csupa szín, fantázia és költészet, minden falatja afrodiziákum, egy közelgő nagy szerelem elő-íze, amely a magányos angol lány, s a panzió tulajdonosnőjének megözvegyült testvére, a kislányát egyedül nevelő professzor, Francesco között bontakozik ki.
Petrőczi Éva: A gímszarvastól a rénszarvasig
Kis csokológia (és csókológia), 42. házassági évfordulónkra.